Nem állíthatjuk, hogy a paksi beruházás biztosan beilleszthető lesz ebbe a sorba. De pusztán az a tény, hogy a kormány eddigi tájékoztatása ellenére kiderült, igenis állami támogatásra van szükség a bővítéshez – vagyis tisztán piaci alapon nem érné meg belevágni –, felveti ennek a gyanúját, ráadásul merőben új helyzetet teremt. Nevezetesen arról van szó, hogy a kockázatok az eddig ismerthez képest nagyobb arányban terülnek majd szét az adófizetők között, és ennek a tehernek a nagysága pont annyira bizonytalan, mint az áram ára a távoli jövőben. Ebben a helyzetben szükség lenne rá, hogy átbeszéljük mindazt, amit eddig nem volt mód. Erre időt adhat az a körülmény, hogy ha most kezdenék az építkezést, és nem csúsznának el vele nagyon, az újonnan rendszerbe állt blokkok, illetve a csak később leálló régiek még jó ideig egymás mellett működnének. Márpedig a bővítéssel nem a nukleáris kapacitások növelése, hanem fenntartása a kimondott cél. Hacsak nincs mellette valami más is.
Célok és kételyek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetA paksi beruházás kockázatai az eddig ismerthez képest nagyobb arányban terülnek majd szét az adófizetők között.
2017. 03. 07. 23:01
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!



