Kellemetlen társaság

A kritika célkeresztjében kizárólag Orbán Viktor és kormánya áll, ez a helyzet az EP többségének döntésével is.

György Zsombor
2017. 05. 17. 22:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rögvest az elején menjünk elébe annak a szokásos fideszes panelnek, miszerint minden kívülről érkező bírálat Magyarország, a „magyar emberek” ellen irányul. A valóság az, hogy a kritika célkeresztjében kizárólag Orbán Viktor és kormánya áll, ez a helyzet az Európai Parlament többségének tegnapi döntésével is, amelynek nyomán a testület megkezdi a sokat emlegetett 7. cikk bevetéséhez szükséges eljárást. Az viszont sajnos igaz, hogy az arrogáns és korrupt politikának közvetve és közvetlenül is Magyarország és a magyar emberek sokasága látja kárát – még ha a Fidesz erejét adó, pillanatnyilag egy tömbnek tűnő másfél-két milliós tábor ezt nem is látja be.

A valódi szankciók esetleges bevezetéséig még hosszú az út, de a lépés így is kemény és egyértelmű. Az is üzenetértékű, hogy a kormány megregulázását célzó döntést baloldali és liberális képviselők mellett sok néppárti is támogatta. Az igazság kedvéért tegyük hozzá, ezek a bizonyos európai bal- és liberális képviselők – olykor mások is – nemegyszer tettek már tanúbizonyságot tájékozatlanságukról vagy identitásválságukról. Ám ennek a mostani döntésnek a hátterében sokkal súlyosabb ügyek húzódnak, mintsem hogy magyarázataként Soros állítólagos ármánykodásait vagy a brüsszeli–strasbourgi intézményrendszer hibáit reálisan előhúzhatnánk.

Az okok, melyek miatt a tegnapi döntés megszületett, nem az EU többi országát, hanem minket, magyarokat sújtanak leginkább. Így abban nyugodtan egy platformra kerülhetünk az EP többségével, hogy ezeket az Orbán-kormány ténykedését kísérő káros folyamatokat meg kell állítani! Miről is van szó? A szavazáshoz az utolsó lökést a lex CEU, a civilek ellehetetlenítése és a migránsokkal való bánásmód adta meg – ez önmagában sem jelentéktelen problémahalmaz –, a baj azonban ennél is mélyebb és sokrétűbb. A határozat is leszögezi, hogy Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot a korrupció mértéke és a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt. Azon a Magyarországon, ahol a miniszterelnök közvetlen környezete tarol rendre olyan közbeszerzéseken, nyerhet el olyan beruházásokat, amelyeknek forrása éppen az Európai Unió. A kormány úgy folytat állandó politikai hadjáratot Brüsszel ellen, hogy közben kockás papíron levezethető tény: növekedésünk fő bázisa, gazdaságunk motorja is éppen az unió.

Ennek fényében nem meglepő, ha a magyar kormánnyal szembeni bírálatok közé szubjektív elemek is kerülnek, elvégre melyik közösség szeretné, hogy miközben pénzzel tömi ki egyik tagját, az minden adandó alkalmat megragadjon lejáratására? Értsük meg, a magyar gazdaság szinte minden szálon az európaihoz, mindenekelőtt a némethez kapcsolódik; ha az EU-nak jól megy, az nekünk is kedvez, ha rosszul, akkor a mi gazdaságunk is gyengül. Kicsi és a külső hatásoknak erősen kitett ország vagyunk, ez nem örömteli jelenség, hanem adottság. A mindent átszövő korrupció elképesztő gát a gazdaságban; az a kitétel, hogy az EU ezt a kérdést is vizsgálni akarja, mindennél jobban fájhat Orbánéknak, s nehezebben is lerázható ügy, mint a CEU-é.

Tegyük hozzá, egy olyan Orbán Viktornak csapott oda most az EP, aki legutóbbi pekingi útján arról beszélt, hogy a világ egy tekintélyes részének elege lett az emberi jogokat hangoztató nyugati kioktatásból. Ne feledjük, mindezt egy kínai, orosz, török dominanciájú üzleti rendezvényen mondta. A magyar emberek vajon valóban azt akarják Európa közepén, hogy az említett országokban bevett emberi jogi gyakorlat gyűrűzzön be hazánkba? Azt, hogy a szólásszabadság, a civil lét, az oktatás szorongatása után a munkavállalói jogok is a keleti normákhoz igazodjanak? (Lásd a rabszolgatörvény meglebegtetett terve )

Érték- és érdekválasztáshoz jutottunk, el kell döntenünk, hogy minden előnye és hátránya ismeretében az európai vagy az orbáni út-e a követendő. Előbbi és utóbbi egyre kevésbé egyeztethető össze.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.