Közéleti homokozó

Lehet, hogy olyan ideges most a CÖF, hogy azt sem tudja, civil-e vagy álcivil?

Rosszul sült el tehát a CÖF adathalász vállalkozása, mert köznevetség tárgyává váltak. Az Index cikke ezzel a címmel jelent meg: „A CÖF azt képzeli, hogy az Index állami cég”. A CÖF adatokat követelő levelei nem csak azért bosszantóak, mert vérlázító tudatlanságról árulkodnak, hanem mert arrogánsak. A levelek tónusából arra lehet következtetni, hogy a CÖF a Fidesz-kormányt bunkernek használja, amely neki védelmet nyújt, ő pedig annak fedezékéből bárkit megtámadhat. Mintha vernék a mellüket: mi szerveztük a békemeneteket, mi ezt is megengedhetjük magunknak! Csakhogy életbe lép a bumeránghatás, amit oly sokszor megfigyelhetünk, amikor valaki túl gyorsan, ész nélkül, bosszúból cselekszik. Mert esetenként kétségkívül idegesítő lehet, amikor valamely állami cég vagy önkormányzat zűrös gazdálkodásának részleteiről érdeklődik egy sajtómunkás, de lapjának információra van szüksége a tájékoztatáshoz, vagy egy már megkapott információt kontrollálnia kell, hiszen neki ez a dolga. Természetesen a CÖF is érdeklődhet közérdekű adat felől, de ehhez tudnia kellene, netán utánaolvasnia, hogy az mi fán terem. De magáncégek adatait követelni, azt a látszatot keltve, mintha ott közpénzek folynának el, emögött jól körülhatárolható gátlástalanság rejlik.

Sok mindenért elmarasztalható közéletünk, de arra azért ügyelni kellene, hogy a vagdalkozások színtere ne hasonlítson a játszótéri homokozóra. Ahol feldühödött kisdedek egymásnak esnek, és bármelyik rosszcsont fölkaphatja a másik kislapátját, hogy homokot szórjon a szemébe, vagy legalább jól fejbe vágja azt, aki nem tetszik neki.