A sofőr ugyanis elhajtott a helyszínről. Pedig tudnia kellett, hogy egy cserbenhagyásos gázolást súlyos börtönévekkel is honorálhat a jog. Azért ment mégis tovább, mert pillanatokon belül száznál is több rokon, ismerős érkezett (ők azok tehát, akiknek vigyázniuk kellett volna a gyermekre), és lincshangulat alakult ki. Az autós a saját életét féltve elhagyta a helyszínt, de később megállt, és értesítette a rendőröket, akik aztán nagy erőkkel vonultak ki. Annyit érdemes még hozzátenni a konkrétumok sorához, hogy az eset a szabolcsi Ópályiban történt, ahonnan korábban is érkeztek hírek a többségi társadalom tagjai és a cigány kisebbséghez tartozók közötti feszültségekről.
Ezen a ponton pedig sokaknak juthat eszébe Olaszliszka és Szögi Lajos neve. És hogy már megint, még mindig ez van. Itt tartunk. Fövünk a saját vérgőzös levünkben, Európa kellős közepén, 2017-ben. Pedig itt már hét éve megígérte valaki, hogy két hét alatt rendet tesz. Azóta is lincshangulatban van, nem az ópályi kisebbség, hanem az egész ország. Ennek belátásához egyébként elég bejelentkezni a modern agoraként működő Facebookra, vagy rápillantani egy tetszőleges kommentfalra egy tetszőleges hírportálon. Hát hol élünk? Az utolsó csepp józan eszünk is elment? Most majd megint vonulhatnak a betyárok, a gárdisták, lehet elővenni az érpataki „modellt”, és így tovább. Forrnak a felszín alatti indulatok, olykor pedig a maguk pompás bűzösségében elő is bugyognak. A levüket pedig leginkább saját gyerekeink isszák meg – ahogy a mellékelt ábra mutatja, több értelemben is. Lincselők és vonulók egyaránt a törvények felett állónak és az egyetlen üdvözítő úton haladónak képzelik magukat. Nincs is mit csodálkozni ezen addig, amíg „föntről” ugyanezt a példát látják. Pedig annyira jó lenne már innen továbblépni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!