Érdemes megemlíteni, hogy 1294 ellenőrzött menedékkérő aligha borítaná fel az etnikai viszonyokat (a Rogán-féle kötvénymigránsok jóval többen vannak), ám az óvatosság annyiban érthető, hogy egy ilyen, a két évvel ezelőtti rendkívüli helyzettel indokolt döntés veszélyes precedenst teremthet. Hisz ne feledjük: a kormány és médiája tudatosan nagyítja fel ugyan a fenyegetést, de ha nem is hozzánk, Európába továbbra is nagy számban igyekeznek bejutni menedékkérők. És jó ideig ez nem is fog változni.
Miközben a kormány azt hangsúlyozza, hogy a külső „ellenségtől” megvédi az országot, a belső veszélyekről méltatlanul kevés szó esik. Hét év után már érdemes mérleget vonni, a rendőrségi statisztikák mögötti világot is alaposabban szemügyre venni. Azok a jelenségek, amelyeket úgy nyolc-tíz éve még oly hangosan kárhoztatott a jobboldal, s amelyekről ma kevesebb szó esik a nyilvánosságban, valóban eltűntek? Az a kormány, amely e tekintetben elődei neoliberális felfogását követve inkább növeli a jövedelmi különbségeket, s nincs komplex terve a leszakadó térségek felemelésére, valóban megvédi az országot? Néhol mintha migránsok nélkül is valóságos no-go zónák árnya sejlene fel egyes híradások mögött, és nemcsak az északkeleti végeken, hanem a fővárosban is. Nem aggasztó, hogy a tetszetős statisztikai adatokat megkapargatva egy több részre szakadó országra lelünk?
Roppant izgalommal várhatjuk tehát, hogyan alakul a nagy kvótaháború aktuális ütközete.
###HIRDETES###
