Tegnapra 130 fölé nőtt a péntek éjjeli párizsi merényletek halálos áldozatainak száma, és a több mint 350-en sebesültek meg. Csütörtök éjszaka kettős bombamerénylet történt Libanon fővárosában, ennek 43 halottja és 239 sebesültje van. Október végén lezuhant egy orosz gép a Sínai-félszigeten, 224-en haltak szörnyet. Két hét alatt közel négyszáz halálos áldozat, és a fenti eseményeknek van egy közös pontjuk: mindhármat az Iszlám Állam vállalta magára.
Jelenleg a párizsi eseményekről rendelkezünk több adattal: a hat helyszínen elkövetett merényletnél összesen nyolc terroristát láttak a szemtanúk. Nyolcan meg tudtak ölni csaknem másfél száz ártatlan embert. Ha megpróbálunk szenvtelenül a számokra figyelni (nem könnyű egy ilyen tragédia után), akkor a franciaországi merénylők hatékonysága nőtt január óta: a Charlie Hebdo szerkesztősége és a kóser szupermarket elleni támadásokban három fegyveres 17 embert ölt meg, tehát egy a hathoz volt az arány.
Idén eddig több mint 800 ezer menedékkérő érkezett az Európai Unióba, legalábbis ennyiről tudunk – akik regisztrálatlanul érkezve elvegyültek Brüsszel, Párizs és más nagyvárosok bevándorlók lakta kerületeiben, azokról nincs statisztika. Legyünk nagyvonalúak, és fogadjuk el, hogy az érkezők közül elhanyagolható, mindössze egy ezrelék azoknak a száma, akik kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal. A nagy számok törvénye a titkosszolgálatokra is vonatkozik: véges kapacitással nem tudnak végtelen számú embert megfigyelni. Nyolcszázezer embert nem lehet lehallgatni, nincs annyi tolmács, technikai berendezés, megfigyelést végző alkalmazott. Nyolcszáz terrorista, ha a legutóbbi franciaországi eseményt vesszük alapul, tizenkétezer európai védtelen polgárt tud kiirtani, mielőtt őket is kiiktatnák a hatóságok.
Nézzünk egy másik forgatókönyvet! Az idén érkező menedékkérők hetven-nyolcvan százaléka fiatal, ereje teljében lévő férfi. Zömében nem beszélik a nyelvet, képzettségükről, versenyképességükről nincsenek információink. Az uniós állampolgárságú, nyelvet beszélő, itt szocializálódott fiatalok munkanélkülisége idén júniusban Görögországban volt a legnagyobb, 53,7 százalék. A huszonöt év alattiak Spanyolországban 49,2, Olaszországban 44,2, Franciaországban 23,6 százalékban nem találtak munkát, az euróövezetben az átlag 22,5 százalék volt. Tény, hogy a legalacsonyabb arányt, 7,1 százalékot Németországban mérték, és az a célországa a legtöbb migránsnak, de nem túlzás azt megjósolni: ha egy országban a fiatalok egy része sem talál munkát, akkor a nyelvet nem beszélő, más – feltehetően gyengébb – képzettséggel rendelkező idegenek jóval nehezebben boldogulnak.
