A Black Friday-re a csalók is készülnek

Az EUROPOL kampánya az online kereskedelemmel kapcsolatos csalásokra hívja fel a figyelmet.

Élet-halál harc São Paulóban a kedvezményes televíziókért. Vadászles Fotó: Paulo Whitaker Forrás: Reuters

A koronavírus-járvány kapcsán bevezetett korlátozások, a Black Friday és a közelgő karácsonyi bevásárlások kapcsán különösen aktuális az EUROPOL figyelemfelhívó kampánya, amely az online kereskedelemmel kapcsolatos csalásokra hívja fel a figyelmet – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Az E-commerce 2020 nemzetközi akció célja az online csalások, illetve az ezt megelőző illegális kártyaadatszerzések lehetőségének visszaszorítása, amely – közvetve vagy közvetlenül – a vásárlókat, a kereskedőket, a csomagküldő szolgálatokat és a pénzintézeteket egyformán sújtja.

Darázs-Horváth Zsófia rendőr százados, a Készenléti Rendőrség szakértője szerint az online termékvásárlási csalások során – az elkövetési trendek jellegére tekintettel – a nyomozások eredményességéhez elengedhetetlenül szükséges az állami és a magánszektor szoros együttműködése, valamint a nemzetközi együttműködés.

Bor Olivér nemzetbiztonsági százados, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet sajtóreferense emlékeztetett: az egy hete lezárult Európai Kiberbiztonsági Hónap mottója „Gondolkodj, mielőtt kattintasz!” is arra figyelmeztette az érintetteket, hogy fontos a megfontoltság.

Szavai szerint a csalók ma már nagyon komoly pénzeket is költenek a közösségi piactereken arra, hogy hirdetéseikkel becsalogassák a vevőiket. A csalásra utal a rendkívül nagy, esetenként akár 90 százalékos árengedmény.

Már a Világgazdaság is foglalkozott ennek a típusú csalásnak két fajtájával:

A korábbi hasonló ajánlatok kapcsán ezt a fajta csalást Ray Ban-es csalásnak szokták nevezni, de mostanában egyre gyakoribb, hogy műszaki berendezéseket, pl. mobiltelefonokat hirdetnek töredék áron.

A csalások másik formája az, amikor a vevő megrendel valamilyen terméket komoly kedvezménnyel, ám a leszállított áru köszönő viszonyban sincs a meghirdetettel.

A vevők egy része belenyugszik ebbe is, de a többség – ma már reklamál. A „webshop” üzemeltetője rendszerint elnézést kér és visszautalja a szóban forgó termék után az összeget. A vevő megnyugszik, noha a cél nem is az áru értékesítés, hanem a fizetési kártya adatainak megszerzése volt, amelyet bizonyos idő múlva használni is fognak a csalók.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs főtitkár-helyettese ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az internetes vásárlások biztonsága terén Magyarország kimagaslóan jól teljesít: a 2019-ben lebonyolított 146,8 millió internetes vásárlás esetén 1 millió tranzakcióból csupán 33 volt netes csalással érintett, az ebből keletkező károknak ráadásul csak 7 százalékát fizették a kártyabirtokosok.

Ez a kedvező eredmény azonban csak az ügyfelek óvatos és tudatos magatartásával tartható fenn.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.