Hatalmas a lehetőség előtt a kibergazdaság

Gyakran emlegetett, már-már közhelyesnek számító megállapítás: a 21. század globális gazdaságában az adat az új olaj. E találó, ám igencsak leegyszerűsítő tézis mögé tekintve látható azonban, hogy itt nem csupán egy gyors és biztos bevételt eredményező lehetőség, virtuális ásványkincs esetéről van szó.

Forrás: Pexels

Az adatvagyon nyújtotta lehetőség, azonosítása, kezelése és hasznosítása is nagy hasonlóságot mutat a 20. század legfontosabb nyersanyagával, amelynek annak idején nemcsak iparágak, hanem egész nemzetgazdaságok köszönhették a létrejöttüket és felemelkedésüket. Figyelembe véve az adatok, adatcsoportok mennyiségének rohamos növekedését, valamint a feldolgozásra szolgáló technológiák és a módszertan fejlődését, nem túlzás azt állítani, hogy az adatvagyon hatékony hasznosítása mint alapvető versenyképességi tényező hosszú távon hasonló mértékben markáns átrendeződéseket eredményezhet a globális gazdaságban, mint az elmúlt évszázadban az olaj – írja a vg.hu.

A szabályozott iparágak fejlődéstörténete során felhalmozott tapasztalatok alapján a fekete arany példája egyben figyelmeztetés is: az említett átrendeződésnek egyaránt voltak győztesei és kárvallottjai, hiszen az új nyersanyagok okozta gazdaságtörténeti fordulatot csak a tudatos és körültekintő gazdaságpolitikát folytató államok tudták hatékonyan kihasználni. Azonban bőven akad példa arra is, hogy egy nyersanyagokban bővelkedő nemzetgazdaság hogyan tékozolta el a javaiban rejlő lehetőségeket.

Fotó: Pexels

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdaságtörténeti fordulatokat hozó megelőző időszakokat történeti visszatekintésben egyértelműen meg lehet határozni, kortársként felismerni azonban jóval nehezebb.

A digitális megoldások járvány által kikényszerített, felfokozott előtérbe kerülése azonban segítség lehet. A koronavírus-járvány által okozott gazdasági és társadalmi problémák ellen folytatott harc egyik jellemzője, hogy a beazonosításuk és a válaszreakció között eltelt idő túlságosan hosszú, a változtatási vagy az alkalmazkodási képesség pedig nem fejleszthető. Ez a korlátozottság általános, azaz igaz mind a járványügyi rendszerre és az egészségügyi ellátásra, mind a közvetve érintett ipari cégek és egyéb gazdasági szereplők piackezelési és szolgáltatási metódusaira.

Az alkalmazkodási képesség (adaptivitás) lényege – nagy általánosságban – a körülmények, az érintett változók hatékony feltárása, láthatóvá tétele és értelmezése.

Ez önmagában lehetőség a korai felismerésre, beavatkozásra vagy az előrejelzésre. A mindennapi gyakorlatban már számos alkalmazott technológia szolgálja kimondottan ezt a célt, ezek mindegyike két meghatározó módszertan köré csoportosul: a Big Data vagy az MI (mesterséges intelligencia) megoldásait követi. A Big Data a naponta előállított, hatalmas mennyiségű adat gyűjtésére, elemzésére, ezenfelül az adatok alkalmazására, hasznosítására, gazdálkodására is kiterjed.

Az ipari és a vállalati környezetben ez a versenyelőnyhöz, a hatékonyságnövekedéshez nyújthat segítséget, emellett új piackövetési, megfelelési és üzleti modellekkel támogatja a vállalatok innovativitását. Az MI – illetve a „narrow” vagy „deep” MI – technológia, részben a Big Data által nyújtott mozgásteret kihasználva, már egy szinttel továbblép, és a gyakorlati problémák megoldására készült gépi tanulási funkciók révén képes nagymértékben automatizálni az együttműködési, beavatkozási és megelőzési folyamatokat.

A cégek és a magánszemélyek eszközei – a számítógépek, a mobil eszközök és a sokféle elektronikus érzékelő által táplált rendszer – az internet révén immár világméretű digitális ökoszisztémát alkotnak. Ez már most is nehezen felfogható mennyiségű adat kezelését igényli. A Big Data-eszköztár gazdálkodási és vagyonelemszintű gyors megtérülésének az oka az, hogy az adatpotenciál és az adatfolyamok kiaknázása minden szektorra azonosan, gyorsan és minden szempontból mérhetően kivitelezhető, alkalmazható. A Big Data-infrastruktúra alapvetően egy kapcsolati háló – tehát nem adatbank vagy adattár –, amelynek révén az adatok szabadon áramolnak, ezzel megkönnyítve a létrehozott új adatok, információk, adatmodellek nyereséges előállítását és felhasználását.

Fotó: Pexels

A platformnak valós idejű kiértékelésre, hasznosításra is adott a lehetőség, ahol a fontos információk kiszűrésének és új tudássá alakításának a képessége a meghatározó (ilyen eszköz például a statisztika, a térelemzés, a szemantika, az interaktív felfedezés és a vizualizáció, az analitikaimodell-alkotás és a szimuláció). Ezt a megfelelő szakértelem alkalmazásával (iparfejlesztés, gazdasági és pénzügyi elemzés), valamint a hatalmas mennyiségű adat vizsgálatával, finomításával lehet (mint digitális nyersanyagot) hasznos, új információvá, know-how-vá, szabadalmaztatható, eladható vagy elcserélhető termékké, tőkévé vagy pénzügyileg elfogadható vagyonná alakítani.

El kell tehát oszlatnunk azt a piaci félreértést, hogy az érték kiaknázása a Big Data-rendszerekben csak az adatok feldolgozását és elemzését jelenti (ámbár ez egy teljesen más előny). Az igazi előny az, amikor betekintést nyerünk a kiváltó okokba, a mozgatórugókba azzal, hogy összekapcsoljuk és integráljuk a kis sűrűségű, alacsony feldolgozottságú Big Data-állományt a már használt, strukturált környezeti vagy gazdasági, piaci és üzleti adatokkal.

Nemzetgazdasági, valamint pénzügyi és iparág-szabályozási szempontból vizsgálva a kérdést, ha javítani szeretnénk az azonosítási és a reakcióképességünket, akkor hosszú távon elengedhetetlenné válik egy ipari Big Data-ellátási lánc, -hálózat kiépítése, amelyhez szolgáltatók, kutatóközpontok, gyártók, kereskedők, forgalmazók és fogyasztók egyaránt csatlakozni tudnak. Ez képes biztosítani az adatáramlás szabadságát és folytonosságát a kibergazdasági térben és környezetben.

Természetesen, mint minden nyersanyagellátási lánc, ez is ellenőrzésre – vagy más megfogalmazással: iparági szabályozásra – szorul. Ebben a világon egyre több, az adatgazdálkodásban perspektívát felfedező ország egyetért.

A teljes cikket elolvashatja a Világgazdaság oldalán.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy lehetőség szerint egyre zöldebb megoldásokat vet be a mobilgyártó. Szójabab-festékkel és ricinusolaj-származékokkal készült a legújabb prémium okostelefon.