A játékosok egy része átviharzott az interjúzónán az elődöntőt követő percekben arra hivatkozva, hogy másnap sajtótájékoztatót tart a válogatott. Néhányan azért megtorpantak egy-egy rövid válasz erejéig. – Hogy mit mondtam Funtulisznak a végén? Majd a világbajnokság után elárulom. Az orosz meccs után itt valaki azt kérdezte tőlem, hogy mennyivel tudjuk megverni a görögöket, én pedig azt mondtam, 2-3 góllal. Úgy állt a végéig, hogy a három is összejön, végül csak kétgólos lett a különbség. Számításaim szerint a szerbekkel fogunk játszani, egy meccsen bármilyen eredményre képesek vagyunk ellenük a Duna Arénában. Ja, nem ott lesz? Akkor itt. Megpróbáljuk megverni őket, ha ilyen jól védekezünk ellenük is, meglehet a meccs – summázta a két gólt megint besuvasztó balkezes.
Zalánki Gergő úgy vélte, picit izgalmasabbá tette a mérkőzést a csapat, de aztán Nagy Viktor annyira jól védett, hogy ilyen kevés gól is elég lett a végére. – Nem csináltak semmi újat, amire ne készültünk volna. A szerbeket várom a döntőbe, rájuk is fel vagyunk készülve.
– Szeretnénk kiszolgálni ezt a rengeteg embert, aki kijött szurkolni nekünk, nagyon köszönjük nekik – zárta rövidre Hárai Balázs, aki fülfájása ellenére is jól játszott, csavargólt is szerzett.
Gór-Nagy Miklós is betalált az elődöntőben, némileg szerencsés találat volt, a kapusról pattant be a lövése, de ez nem érdekelte. – Örülök neki, jól jött ki a helyzet.
Amikor kellett, jól jött ki minden, a második félidőben szenzációsan védekeztünk, felúszni sem bírtak a görögök, Nagy Viktor meg szenzációsan védett
– elemzett a védelem egyik oszlopa. Mint elmondta, nagyon jó a csapat, jó a hangulat is, a védelem pedig maximálisan megbízik a mögötte repkedő kapusban, ahogy ők is benne. – Féljenek ők, ez egy katlan, visz előre minket a közönség, legszívesebben már játszanám a döntőt, de most egy kicsit pihenni kell – fogalmazott a leendő ellenfélről Gór-Nagy, hozzátéve, a játékvezetéssel nem fognak foglalkozni.
Mezei Tamás frissen a vb-keretbe került centerként azt mondta, ő inkább majd azután örül, hogy az aranyérmet a nyakába akasztották. Mint kifejtette, elöl ezúttal nem hárult rá akkora szerep, mint korábban, de hátul elvégezte a védekezési feladatot, amit kért tőle Märcz. – Amíg jól játszik a csapat, és nyerünk, addig nincs gond – tekintett már picit a döntőre Mezei.