Mint írták, a vizes világbajnokság első szakaszában csaknem 1040 kezelésre, beavatkozásra volt szükség, közel 130 beteg került kórházba, közülük 28-nál volt szükség traumás ellátásra. A traumatológiai sérülések között egy bíró achillesszakadása volt a legjelentősebb, a sportolóknál a legkomolyabb eset egy vakbélműtét volt, amelyet a Semmelweis Egyetem klinikáján végeztek el. A sportoló gyógyultan távozott.
A közleményben idézték Merkely Bélát, a világbajnokság orvos-egészségügyi stábjának vezetőjét, aki elmondta: a vb-hez kapcsolódó orvosi, egészségügyi szolgáltatásokat a Semmelweis Egyetem tulajdonában lévő Semmelweis Kft. végezte, az orvos-egészségügyi csapat döntően a Semmelweis Egyetem orvosaiból, szakdolgozóiból és orvostanhallgatóiból állt, és más kórházak sportszerető szakemberei is erősítették a stábot, továbbá a másik három orvosegyetemről és Marosvásárhelyről is érkeztek résztvevők.
Merkely Béla elmondta azt is, hogy minden orvos, rezidens és szakdolgozó saját szabadsága terhére vállalta a világbajnoksággal járó feladatokat. Több mint 550-en jelentkeztek, az ellátásban közel 500-an vettek részt egy háromnapos oktatás után.
A közlemény szerint 6 sportágban, 5 helyszínen, továbbá több mint 10 tréningmedencénél kellett biztosítaniuk az ellátást. A Duna Arénában három orvosi helyiséget alakítottak ki, a Margitszigeten kettőt, a Batthyány téren pedig egy jól felszerelt egészségügyi konténert. Mindezen felül – a nap huszonnégy órájában működő, többnyelvű hívásközpont segítségével – az Országos Mentőszolgálat és Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának bevonásával biztosították a sürgősségi és egyéb kórházi ellátást is, és ott voltak a sportolók lakóhelyén, a szállodákban is. A legtöbb ellátást a Duna Arénában végezték, de nem volt olyan helyszín, ahol ne lett volna szükség az egészségügyi csapatra.
A leggyakoribb kezelés a fizioterápia volt, 500 kezelést végeztek a közel két hét során – írták.
Megjegyezték: a rendezvény jövő héten kezdődő szakasza, a mestervilágbajnokság még hátravan, ahol harmincéves kortól akár százéves korig indulhatnak a szenior sportolók. Mivel ők már nem aktívak, nem állnak folyamatos sportorvosi felügyelet alatt, így a verseny e szakasza nagyobb kihívást jelent majd a világbajnokság egészségügyi csapata számára is – tették hozzá.
