„Joel, this is Marty. I’m calling you from a cell phone, a real handheld portable cell phone.” azaz: Joel, itt Marty. Egy mobiltelefonról hívlak, egy valódi hordozható mobiltelefonról”. Ezek voltak az első mondatok a hívás során, az a bizonyos Joel pedig nem volt más, mint Joel S. Engel, a Bell Labs egyik vezetője. Martin „Marty” Cooper pedig a Motorola mérnökeként tevékenykedett, tehát egy konkurens cég vezetőjéhez intézte az első hívását. Fura ezt olvasni manapság, amikor ikonok miatt képesek egymásra támadni a vállalatok, akkoriban pedig egy ilyen hatalmas eseménynél is együtt osztoztak a sikerben.
A telefonhívás hosszú csenddel folytatódott, Engels ezután illedelmesen reagált a hívásra. Bár elsőre nem gondolnánk, de egy kis híján tragikus balesetet is okozott ez a történelmi pillanat. Cooper ugyanis annyira belefeledkezett a telefonálásba, hogy minden körülnézés nélkül lelépett az úttestre. Szerencséjére mellette sétált egy riporter, aki azonnal elhúzta az arra közeledő taxi elől.
A több mint 1 kilogrammos készülék teljesen ledöbbentette New York lakosait, az emberek nem akarták elhinni, hogy valaki az utcán sétálva telefonál – mondta egy interjúban Cooper.
A piaci debütálásig tíz év telt el, a Motorola végül 1983. március 6-án dobta piacra a (akkor már könnyebb) 790 grammos DynaTac nevű készüléket. A mobil majdnem 4000 dollárba került, hosszúsága elérte a 25 centit, az akkumulátora pedig maximum 60 perc telefonálást bírt ki. Akinek lemerült, az hosszú ideig nélkülözhette az újdonságát, hiszen több mint 10 órán át tartott a teljes feltöltés. A ritkaságnak számító készülékért mostanában is több száz dollárt kérnek az Ebayen.
