Teszt: Sony Vaio FIT 15 – Beleillik az életedbe

Teszteltük a Sony legolcsóbb érintőképernyős notebookját.

2008-as itthoni bevezetésük óta nagy sikernek örvendenek a VAIO modellek hazánkban. Bár a gyártó modellpalettája rendkívül széles skálán terül el – nyilvánvaló okokból –, a fogyasztók leginkább az olcsóbb árkategóriájú kiadásokat keresik. Ezt 2013-ig az E sorozat sorozat darabjai fedték le, ám most csavartak egy kicsit és a jövőben két modell igyekszik majd a felhasználók kedvére lenni. Az E szériát felváltó Fit ugyanis olcsóbb kiadásban E végződéssel kerül piacra, első látásra is felismerhetővé téve az elődmodellt. A drágább verziók viszont elhagyták az utólagos toldatot és simán Fit néven hivatkozhatunk rájuk. Ezek a modellek ismertetőjele a jobb anyagminőség, az erősebb hardver és az érintőképernyő.  Lexikális ismereteim birtokában tehát nagy érdeklődéssel bontottam ki a Sonytól érkezett tesztkészüléket, hiszen tudtam, hogy a jövőben sok felhasználó asztalán lesz majd megtalálható jelen írás alanya.

A Sonytól megszokott, egyszerű fekete dobozban érkezett a 15\"-es modell. A készülék mellé a töltőt és a használati útmutatót csomagolták, aki tartozéközönre számított, annak bizony csalódnia kell. Azt viszont el kell ismerni, hogy az első negatív érzés után csomó pozitív kerekedett bennem, hiszen a fém fedlappal és könyöklővel érkező Fit 15 bizony igen hamar belopja magát az ember szívébe. A fedlap egyszerűsége az alsó részre is átnyúlik, hiszen a notebook legalján mindössze a legszükségesebb információkat tartalmazó matrica és a csavarok találhatóak.

A legtöbben mégsem ezt, hanem a kijelzőt, és a hozzá tartozó megvilágított billentyűzetet fogják használni. Mivel ez a két alkatrész kulcsfontosságú egy notebook esetében, ezért mindkettőre nagy figyelmet fordítottak a Sony mérnökei. Gépelés közben semmilyen problémát nem tapasztaltam, a világításnak köszönhetően éjszaka is kiválóan használható a numerikus gombokkal megáldott klaviatúra.

A VAIO Fit érdekessége, hogy ujjunk nemcsak a gombokhoz, hanem a képernyőhöz is érhet, hiszen az 1920×1080 pixel felbontású kijelző érintésérzékeny. Szerencsére az érzékeléssel nincs probléma, azért viszont kár, hogy a tükröződő panel eléggé szereti az ujjlenyomatokat, néhány óra használat után egy törlés azért nem árt. Felette az Exmor R szenzorral felszerelt, 1 megapixeles webkmera található, amelynek – ahhoz képest, hogy pusztán videotelefonáláshoz készült – igen szép képe van.

Nem szeretném kihagyni a felsorolásból a touchpadot sem, hiszen Windows-al szerelt számítógépek között kifejezetten hatalmasnak számít, és a használata is nagyon egyszerű. Még nem éri el egy MacBook szintjét, de igen közel van hozzá. Baloldalra nézve a szemünk számtalan csatlakozón akadhat meg. Ide került a töltő, az Ethernet, a 3 db USB (ebből 2 db 3.0-ás), a jack és a Kensington zár aljzata is. Jobboldalt mindössze a DVD-író található. Sajnálom, hogy nem slot-in kialakítású, azaz „szippantós”, hanem a hagyományos tálcás, ez sérülékenyebb, és koszolódásra hajlamosabb, viszont olcsóbb gyártani.

Egy közel 300 ezer forintba kerülő eszköznél kulcsfontosságú a megfelelően összeválogatott hardver. A Sony jó szokásához híven az Intelhez  és az NVIDIA-hoz fordult amikor a tesztkészülék fejlesztésénél tartottak. Így került a fedél alá egy Core i5-3337U processzor, mely  alap esetben 1,8 GHz-en üzemel, de fokozott terhelés mellett akár 2,7 GHz-es órajelen is tud működni. Mellé egy 2 GB RAM-mal megáldott NVIDIA Optimus videokártya került. A Windows 8 ennek megfelelően kiváló sebességgel működik, igaz ez nem csak a fentebb említett két gyártó érdeme, a Microsoft is jelentős fejlesztéseket végzett a rendszer megalkotásakor. Épp ezért igazán sajnálatos, hogy bár a laptop képes rá, mégis túl kevés az érintőképernyőre optimalizált alkalmazás. Első indítás után mindössze néhány ilyen programmal találkozhatunk.

Ennek nem igazán örültem, hiszen szerintem az élményhez hozzá tartozik a széleskörű alkalmazás lista. A gyári Windows applikációk mellett a Sony extrái foglalnak helyet, köztük az igen idegesitő McAfee vírusírtó. Utóbbi gyakorlatilag lelőhetetlen, folyamatosan pittyegett, hogy ideje lenne aktiválni. Ettől eltekintve pozitívan csalódtam, hiszen a japán vállalat által készített zene illetve galéria alkalmazás kiválóan működik.

Mivel gyakran találkozom Xperia modellekkel, így rögtön ismerős volt mindkettő. A zenére térve érdemes szót ejteni a ClearAudio+ technológiáról, aminek hála a Fit 15 könnyedén porba alázza kategóriatársait, hiszen notebookhoz képest kiválóan szól. Családi videók rögzítésére jó partner a Movie Center amivel könnyedén megvághatjuk életünk anyagát. A közösségi életet élők számára a Sony a SocialLife-ot találta ki, amely gyakorlatilag a legfontosabb közösségi oldalakat rendezi egy, igen könnyen átolvasható képernyőre.

A legfontosabb beállításokat a Vaio Control Center alatt végezhetjük el, a komplex használati útmutató pedig a Vaio Care-ben található. A 8 GB RAM miatt egyik programnál sem érzékeltem lassulást, általánosságban mindegyikről elmondható, hogy odafigyeltek az optimalizációra. Aki kiélné a kreativitását vagy munkaszenvedélyét az a 750 GB-os HDD-re mentheti az anyagait.  Kissé zavart, hogy noha a készülék árába belefért volna ,egy  SSD mégsem kapott helyet a repertoárban, a felhasználónak ezt utólag, az alsó borítás leszedése után, egyedileg kell beépítenie. A sok nyomkodásnak bizony ára van, a VAIO Fit 15 nálam egy töltéssel körülbelül 2 órát bírt ki, ami nem sok, legalább még 1 órát illene működnie. Azt viszont el kell ismerni, hogy bármennyire is használtam, sohasem melegedett fel zavaró szintig, a csöndes ventilátor mindannyiszor jól végezte a munkáját.

Pozitívan csalódtam a Sony újdonságával. Elegáns formaterve, minőségi összeszerelése hamar belopja magát az ember szívébe. Az öröm tovább folytatódik miután elkezdjük használni és az erős hardvere miatt a legtöbb feladatot remekül végrehajtja. Igaz, akkumulátorról ezt maximum 2 órán át tudja, utána beadja a kulcsot és lemerül. Tehát legfőképpen azoknak tudom ajánlani a Fit 15-öt, akik egy otthoni számítógépet kiváltó, elegáns, de mégis erős gépet keresnek. Akik viszont egy útközbeni társat keresnek, azok nem ezzel járnak jól, nekik érdemes tovább keresgélni.