Teszt: Wayteq xTAB-100dci 3G – ideje volt

Olcsó árral és kiváló minőséggel próbál vevőket szerezni a WayteQ legújabb táblagépe.

És tényleg ideje volt már annak, hogy a hazánkban is annyira kedvelt WayteQ kihozzon egy 3G-s, azaz mobilinternetre is alkalmas táblát ebben a tízcolos méretben. Van ugyanis rá kereslet, van is rá kínálat a piacon, de kevesen fizethetik meg a bőven százezer feletti árat, amivel ezek a gépek általában sokkolnak minket. Na, a Wayteq xTAB-100dci 3G nem ezzel sokkol, hanem a jelenleg 62-65 ezres közötti árával. Szóval olcsó, meg van tömve minden földi jóval és még szép is. Hol az átverés?

Nincs átverés. Egyszerűen 2013 nyara van és jelenleg ennyi pénzből már ilyen szuper gépeket lehet kihozni. Nem akarom a technikai részletekkel untatni a kedves olvasót, hiszen akiket a számok érdekelnek, megtalálja azokat a WayteQ hivatalos weboldalán. Mi is tőlük kaptuk tesztelésre a tabletet, köszönjük szépen! Szóval ebben az írásban is azt próbálom kiemelni a száraz adatok közül, ami számunkra fontos. Mert van jó pár ilyen. Például manapság már belefér ebbe a kedvező árba egy szinte teljesen alumíniumház, ami bírja a strapát. Belefér jó sok csatlakozó, amelyekről később még szólunk, és amelyekkel a gép egyébként sem rossz képességei még jobban kiterjeszthetőek.

Ebben az árban már jut egy erős processzor is, amelynek nem nagyon kottyan meg semmi. Jut elég RAM és ROM, így sem a fájlok telepítésével, sem a futtatásukkal nem lesz gond. A beépített háttértár is elég, hiszen ha mindent levonunk, akkor is marad nekünk nettó 6 GB a tárolásra és ez ráadásul még bővíthető is microSDHC kártyával 32 GB-ig, illetve USB háttértárral is. Mindezek azt eredményezik, hogy egyrészt gyorsan tudunk fájlokat másolgatni a gépre, másrészt tényleg mindenre elég helyünk van. Nincsenek tehát kompromisszumok, nincsenek idegeskedésre okot adó hiányosságok. Nekünk tényleg a szórakozásra kell csak koncentrálni.

A nyomott árba belefér egy IPS kijelző is, amelynél a fényerő és a szép színek mellett a nagy betekintési szög is tetten érhető. Akik tehát ezzel a táblával moziznak, azoknak nem kell tülekedni a középső helyért, hiszen oldalról is épp olyan jól látható a kép, mint középről. Talán csak annyi baja van ennek a képernyőnek, mint minden más, fényes felületűnek: sajnos tükröződik, és ez kicsit akadályoz minket abban, hogy erős napsütésben élvezzük. De mivel ritkán tabletezünk erős napsütésben, ez nem fog minket idegesíteni. A gép fém házával együtt jár egy kis többlet súly (fél kiló), amit viszont viselni és elviselni kell.

Egy hosszabb filmnél érdemes tehát letenni valahová. Hosszabb filmet írtam tudatosan, mert ez a tábla alkalmas nagyjából kettő, egész estés film megnézésére. Erre teszi alkalmassá a 6000 mAh-ás akkumulátora, amit viszont sajnos – ahogy szinte minden nagy energiafelvételű tabletnél – csak speciális töltővel tölthetünk. Az USB nem tudna ugyanis elég Ampert adni neki. Szerencsére átlagos használat mellett egy napot simán kibír a tábla, de az mindenképpen kényelmetlenség, hogy egy plusz töltőt kell magunkkal cipelni.

Ha már mozi, beszéljünk kicsit a multimédiáról! Szórakoztatásra szánták ugyanis, ezt már a doboz kinyitása nélkül tudtuk. Alkalmas is erre, mert a saját lejátszója viszi az avi-t, mp4-et és még az mkv-t is. Nem kell külön szoftvert telepíteni a filmnézéshez. A képet le lehet tenni kis ablakba is, így e-mailezés közben, böngészés közben sem kell megállítani a filmet. Ami még nagyszerűbbé teszi filmnézésre ezt a gépet, az az előlapon elhelyezett két hangszóró. Nagyon dicséretes, hogy ezek úgy vannak kialakítva, hogy a gép fektetett helyzeténél kerülnek jobbra és balra, így a sztereó hatás tökéletes. A hangszórók nagyon hangosan szólnak, és mivel nem a hátlapon vannak – mint azt számos tabletnél nagy megrökönyödéssel láttuk korábban – zajosabb környezetben is lehet velük filmet nézni.

Kicsit azért ugorjunk vissza a Rockchip 3066 dualcore processzorhoz, mert nagyvonalúan elszaladtam mellette. Pedig neki köszönhető minden élmény. Hogy ez a processzor mennyire el van találva, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a teszt megírásának pillanatában 37 különböző tabletben találjuk meg. Kedvelik a gyártók ezt az 1,6 GHz-es procit és nem csak az alsó szegmensben, hiszen A Prestigio, az Archos és a Sencor mellett az Alcatel és a Hewlett-Packard tábláiban is megtalálható. Nincs a proci túlhúzva sem, szinte mindenki 1,6 GHz-en hajtja, pedig 1,9-ig simán feltolható. És vinné a fullHD kijelzőket is. Van benne tartalék, akik tehát szeretnek buherálni, azoknak is nyitott a terep. Na nem mintha buherálni kellene, mert a proci mellett egy erős grafikus segéd is dolgozik, így ez a Mali-400MP4 GPU megbirkózik combosabb feladatokkal is. Például a játékok nagy része nem is akad. Ha már szórakozásról van szó

Az sem megvetendő dolog, hogy a készülékhez a dobozában kapunk egy OTG kábelt is, amellyel minden olyan USB-s perifériát el tud kezelni, amelyek nem igényelnek energiát. Innentől tehát nem gond a háttértár, hiszen némi rövid dugdosás után mondjuk egy 64 GB-os pendrive tartalmát is élvezhetjük. Manapság pedig egy 64 GB-os pendrive már nevetséges összegekért kapható. De az OTG kábelnek nem ez a legnagyobb előnye, hanem az, hogy például az ember vásárolhat magának egy érintőpaneles, vezeték nélküli billentyűzetet (nekem egy Logitech K400-asom van, jelenleg már 10 000 HUF alatt megvásárolható) és láss csodát, egyből van egér és fizikai billentyűzet is.

És a legszebb a dologban, hogy a Wayteq xTAB-100dci 3G minden tuningolás nélkül felismerte a magyar ékezetes billentyűzetet, és innentől kvázi laptop szintű élményben van részünk. Csak ez a laptop még érintőképernyős is

Kicsit csalódás, hogy nincs a tabletben GPS. Így navigálásra alkalmatlan, bár egy 10 colos képernyőt amúgy is csak az elvetemültebbeknek jutna eszébe kitenni az autóban. A kamionosok előszeretettel használnak nagyobb képernyőket, de ezt nem fogják. A helyfüggő szolgáltatások igénybevétele így csak a tornyok helyzetének megbecslése és a wifi segítségével történhet, ami azt eredményezi, hogy közeli helyeket tudunk keresni, de odanavigálni már nem tudunk vele.

A fényképezésről azért nem nagyon írnék, mert ezen a tableten – meg az összes többin – ez egy vésztartalék funkció csak. Nem fogunk vele fényképezni, csak ha minden kötél szakad. A 2 megapixeles hátlapi kamera villanófény nélkül alkalmatlan a fotózásra, hogy a 0,3 megapixeles előlapiról ne is beszéljünk. Ezeket a kamerákat inkább az Androidon népszerű, kamerát igénylő alkalmazásokhoz szánják, és nem fotózásra-videózásra. Ha ezt tudomásul vesszük, nem fogunk csalódni, mert videotelefonálásra és vonalkódolvasásra például tökéletesen alkalmasak.

A zenehallgatásról annyit csak, hogy a készülék maga jól szól és csak egy jó fülest kell mellékelni ahhoz, hogy élvezhessük az áldásait. Hagyományos, 3,5 milliméteres jackdugón jön ki a hang, ehhez találunk fülest dögivel. A zenehallgatásnál hadd említsem meg a  kedvencemet, az online rádiózást. Ugyanis nagyon nagy élmény a beépített 3G modem segítségével, mobilinterneten keresztül rádióadásokat hallgatni a föld másik feléről. Aki egyszer rákap erre, nem tud leszokni róla. Többek közt ezért is finom, hogy ez a tábla tudja a 3G mobilinternetet.

A 3G képességekről szólnék a legvégén, bár talán ez a legfontosabb tulajdonsága ennek a táblának. Sajnos egy rossz élménnyel kell kezdenem: a tabletben normál méretű SIM foglalat van, így akinek már micro- vagy nanoSIM-es a telefonja, az nem tudja bele visszadugni a kitört kártyát. Még adapterrel sem. Az csak egy dolog, hogy sem a készülék házon, sem a használati útmutatókban nincs sehol benne, hogy a SIM-et milyen módon kell behelyezni, mert erre próbálgatással akár rá is jöhetünk. Persze örültönk volna egy kis ábrának a készülékre nyomtatva, de bánnyakánya! Az a nagyobb baj, hogy a SIM-et úgy kell egy vékonyka nyíláson betuszkolni, ami normál SIM esetén nem gond, viszont adapterrel NE PRÓBÁLJUK MEG!

Az adapter ugyanis beleszorul a nyílásba, és egy dolog, hogy egy normális adapter 2000 forint, amit azonnal bukunk is, de a SIM-kártyánk nem, vagy csak sérülésekkel távolítható el. Ha szerencsénk van tehát, kisebb karcolásokkal megússzuk, ha nincs szerencsénk, akkor jöhet a SIM-csere. Ez további – szolgáltatótól függően – ezreseinkbe kerülhet. Arról ne is beszéljünk, hogy ha tönkremegy a SIM, akkor a cseréig telefon nélkül maradunk és nem mellesleg nem túl szép látvány a megfeszegetett nyílás sem. Nos, ezt az élményt és a vele járó idegeskedést kihagytam volna. A megoldás tehát, hogy aki ilyen készüléket vásárol, az normál SIM-et kérjen a szolgáltatójától, és azt helyezze bele. Ha ez megvan, akkor jöhet a 3G-élmény.

Mert finom dolog ám az, ha egy tabetet csak előkapunk és pár másodperc múlva már el is érjük az online tartalmainkat. A tábla feléledése után már hasít is a net, a modem erős és gyengébb lefedettség esetén is jól teljesít. Három szolgáltató internetjével próbáltam, mindhármat vitte szépen. Azt azért kalkuláljuk ide, hogy a külön SIM-es mobilinternetnek külön havi költsége van, így nem elég egy ilyen táblát megvásárolni, fenn is kell tartani. Annak nem nagyon látom értelmét, hogy az ember megvásárolja, majd valahonnan wifis netet mókoljon rá, mert erre a célra elég egy jóval olcsóbb (nagyjából fele áron kapható) 3G nélküli tablet is. Ha az ember 3G-s táblát vesz, adja meg neki a 3G-s mobilnetet, mert ekkor kezd el élni.

Kiknek és minek ajánlanám? Elsősorban azoknak, akiknek fontos az erős multimédia. A filmek és játékok, valamint a zenelejátszás terén tökéletes élményt nyújt a Wayteq xTAB-100dci 3G, teszi ezt tökéletes anyagminőség és szép külső mellett. Az árazást is jól eltalálták és a WayteQ terméktámogatása (szervizháttere) is megnyugtató. A nyári nagy melegben, a szabadság alatt jó volt nyomkodni a tabletet, még egyszer köszönöm a WayteQ Europe-nak, hogy majdnem egy hónapig nálam lehetett!