Teszt: LG Optimus L7 II – Evolúció

Leteszteltük a dél-koreai vállalat középkategóriás készülékét.

Napjainkban soha nem látott mértékben folyik az öldöklő verseny az okostelefonok piacán. A gyártók folyamatosan mutatják be jobbnál jobb készülékeiket, így nem ritka, hogy egy féléves modell már elavultnak számít. Ennek szellemében igencsak jó lóra tett az LG, amikor megalkotta az Optimus L sorozatot, a család tagjai ugyanis hatalmas sikernek bizonyultak. Nem vacilláltak hát sokat, mindegyik készülék után odabiggyesztették a II jelölést, így született meg a 2012-es Optimus L7 utódja, az L7 II.

A márkára jellemző, letisztult formavilággal bíró dobozban érkezett a tesztkészülék. A gyártó ezúttal is lefutotta a szokásos köröket, az L7 II alá ugyanis egy töltő, egy microUSB kábel, a headset és a használati útmutató került, más nincs.

Az egységesítés jegyében alkotja meg új modelljeit a dél-koreai vállalat. Ez alól nem mentesült az L7 II sem, gyakorlatilag alig lehet megkülönböztetni egy L5 II-től vagy egy Optimus G-től. Ez persze nem baj, hiszen azon modellek „értékei” itt is megtalálhatók. Az előlapot egy igen elegáns krómkeret fogja közbe, kiemelve a 4,3˝-es, 480×800 pixel felbontású megjelenítőt.

Gyorsan szeretném leszögezni, hogy bár a pixelek jól láthatóak, normál használat közben mégsem éreztem kevésnek a kijelzőt, mivel a fényerő és a betekintési szög megfelelő, tehát elmondható, hogy jól kompenzálták az alacsonyabb felbontást. Alatta a Vissza, az Opciók és a középső, megvilágított kerettel rendelkező menügomb kapott helyet.

Videotelefonáláshoz az LG logó melletti VGA kamera használható, a fényszenzort pedig az ellentétes oldalon helyezték el a mérnökök. Fölül található a 3,5 mm-es jack és a kamerázáskor használt mikrofon, alul pedig a microUSB csatlakozót találjuk meg. Jobb oldalra került a bekapcsológomb, a készülék balján pedig egy előre programozható funkciógomb és a hangerőállítás vezérelhető.

A levehető, műanyag hátlap sajnos nagyon szereti az ujjlenyomatokat, gyakorlatilag a kibontás utáni első másodpercekben volt teljesen tiszta, azóta lehetetlen teljes pompájában megtekinteni. Az összeszerelési minőséget nem érheti kritika, egyáltalán nem nyikorog és szerencsére könnyen le is szedhető.

Ez utóbbira szükség is lesz, mivel a 2460 mAh-es akkumulátor, a microSD és SIM foglalat alatta kapott helyet. Örültem, hogy a 8 megapixeles kamera egy apró „gödörben” pihen, így ha az asztalra tesszük a készüléket, akkor esélytelen, hogy megkarcolódjon az üveg. Alatta a LED villanó és az LG logó található.

Miután megnyomtuk a bekapcsológombot és megtekintettük, ahogy a menügomb különböző színekben pompázik, túltehetjük magunkat az Android 4.1.2  első beállításain. Ha ezekkel megvagyunk, akkor a megszokott LG kezelőfelülettel találjuk magunkat szembe.

Ezúttal sem szánták el magukat radikális változtatásokra, ami talán nem is baj, hiszen aki látott már androidos LG készüléket, az azonnal tudja, hogy mit hol kell keresni. A sebességet nem érheti kritika, a nem túl nagy felbontású kijelzővel könnyedén elboldogul a készülék, a kétmagos 1 GHz-es processzor és a 768 MB RAM tehát elegendőnek bizonyult.

A gyári androidos applikációk mellett ezúttal is megtalálható a Polaris Viewer 4, amivel dokumentumokat tekinthetünk meg, illetve felfedezhetjük a cég saját szoftveráruházát, a SmartWorldöt is. Mivel a készülék az NFC mellett rendelkezik DLNA funkcióval is, az LG a már ismert SmartShare applikációval igyekszik megkönnyíteni a tartalmunk megosztását.

Veszély esetén itt van nekünk a Safety Care, ami egy segítségkérő applikációt takar, gyakorlatilag probléma esetén azonnal értesíthetjük barátainkkat. Nem örültem, hogy bár a telefonban van szótár is, az bizony magyarul nem ért, így számunkra gyakorlatilag használhatatlan. Szerencsére használható alkalmazásokért nem kell messzire mennünk, a Play áruházból több tucat hasznos és érdekes program tölthető le.

A Google amúgy is igyekszik bővíteni a Play márkanevet, így Play Zene, Play Magazinok és Play Könyvek névre hallgató alkalmazás is helyet kapott a készüléken. Kapunk még időjárás-előrejelzésre szolgáló applikációt is, a futó programok kezelésére pedig alkalmazáskezelő is van.

Akárcsak a legtöbb androidos mobilon, itt is két zenelejátszó van, a Play mellett ugyanis van egy csak simán Zene névre hallgató app is, voltaképp egyik minőségével sem volt problémám. A beállításokat nem vitték túlzásba, gyakorlatilag hangeffektet és kikapcsolási időtartamot tudunk megadni, más nincs.Van viszont egy közepes minőségű headset, amit érdemes azonnal egy jobbra lecserélni, maximum szükségmegoldásként tudom ajánlani. A zene szerelmeseinek van még egy lehetőségük, az L7 II-be ugyanis rádió is bekerült. A multimédia itt még nem áll meg, hiszen a hátoldali 8 megapixeles kamerával bizony fotózhatunk is.

A szoftverbe néhány funkció állításának lehetősége is bekerült, így tudunk témát megadni, ISO-t és fehéregyensúlyt állítani, és időzíthetünk is. Tetszett, hogy a szoftver képes hangfelismerés segítségével képet készíteni, így ha bemondjuk, hogy csíz, akkor már meg is történik az esemény megörökítése. Az elkészült műveket leginkább közepesre értékelném, fogalmazhatnék úgy is, hogy nem az L7 II lesz az, amivel kiváltjuk az eddig használt fényképezőnket. A képeknél kissé túl sok a zaj, és a beégés sem ritka. Videóból maximum 720×480 pixel felbontású anyagok készíthetők, azért ennél nagyobbnak örültem volna, igaz, több, mint a semmi. Az elkészült filmeket a 4 GB-os beépített memóriába menthetjük el.

Adatátvitel terén jól áll a készülék, az n-es Wifi mellett Bluetooth 3.0, HSDPA és A-GPS modul is helyet kapott. Utóbbihoz a Google által előre telepített Navigáció alkalmazás tartozik. A jelerősséggel szerencsére nincs probléma, nagyon hamar talált jelet a telefon és pontosan tartotta azt. A pontosság a telefonhívásoknál is jellemző, híváseldobást nem tapasztaltam egyszer sem, illetve a hangminőségre sem volt kritika. Átlagos használattal körülbelül 1,5 napig bírja a készülék, takarékosak akár 2 napig is nélkülözhetik a töltőt.

Jól döntött az LG, amikor megalkotta az Optimus L7 II-t. A 2012-es sikermodell utódja nem forradalmi változásokon esett át, inkább csak összességében jobb lett. Azért maradt még munkájuk, az L7 III-ban egy jobb kamerát és egy nagyobb felbontású kijelzőt szívesen látnék, ám ezek ellenére nincs kétségem afelől, hogy az őszi szezon egyik nagy sikerű készüléke lesz ez a típus.