A tények tárgyilagos mérlegelését szorgalmazta a legtöbb hozzászóló az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) hétfői, brüsszeli ülésén, amelyen most első alkalommal folytattak eszmecserét a Magyarországról készítendő EP-jelentésről. A kijelölt jelentéstevő, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő a vitát összegezve kiemelte: a vizsgálódás nem Magyarország „célba vételére” irányul, hanem a közös uniós jogok és értékek védelmére, annak áttekintésére, hogy veszélybe kerültek-e ezek a jogok és értékek. A vizsgálódás során célszerű lesz ellátogatni Magyarországra, hogy meghallgassák a magyar hatóságok és civil társadalom véleményét is – tette hozzá.
Korábban magyar újságíróknak nyilatkozva párthovatartozáson, bal- és jobboldal szembenállásán felülemelkedő, együttműködésre alapozott tevékenységet ígért Rui Tavares.
Mint ismert, az Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakció delegációja hazánkba látogatott vasárnap. Hétfői sajtótájékoztatóján Marie-Christine Vergiat európai parlamenti képviselő, a delegáció vezetője arról beszélt, az EP aggódik a magyarországi helyzet miatt, amely „az Európa-szerte tapasztalható antidemokratikus intézkedések szimbóluma”.
Gál: Nincsenek illúzióink
Az állampolgári jogi szakbizottság hétfői ülésén még nem annyira az érdemi, tartalmi kérdésekről, hanem inkább csak a követendő módszerekről volt szó. Egyelőre nincs határidő a jelentés elkészítésére. Az ülés levezető elnöke Gál Kinga néppárti EP-képviselő volt, aki ebben a szerepkörben nem szólhatott hozzá a vitához. Utána az MTI-nek elmondta: a korábban tapasztaltakhoz képest most visszafogottabb volt a hangnem. Fontosnak nevezte, hogy a hozzászólók minél több objektív információ beszerzésének szükségességéről beszéltek.
„Nincsenek illúzióink, a majdan elkészülő jelentés politikai jellegű lesz” – vélekedett. Ugyanakkor – tette hozzá – ha már az EP-plénum döntése értelmében meg kell születnie ennek a dokumentumnak, akkor helyeslendő, ha a képviselők valóban meg akarják majd hallgatni a magyar kormány és a médiahatóság véleményét is, ha a kiragadott részletek mögötti háttérre is kíváncsiak lesznek.
Nem a megbüntetés a cél
Elsőként a szlovén szocialista Tanja Fajon, majd több más hozzászóló is javasolta, hogy a jelentéstevő – a más pártbeli, úgynevezett árnyék-jelentéstevőkkel együtt – utazzon el Magyarországra, és a helyszínen tanulmányozza a helyzetet. Szintén Fajon – távollevő párttársa, a spanyol Juan Fernando López Aguilar nevében szólva – leszögezte: a jelentés célja nem Magyarország megbüntetése. Szerinte az uniós alapszerződés 7. cikkének életbe léptetése – ami akkor jöhet szóba, ha egy tagállamban veszélybe kerülnek az uniós alapértékek – olyan eljárási eszköz, amelynek az igénybe vételére nem irányulhat eleve a jelentéstevő törekvése. Az EU által a magyarországi helyzetre adható lehetséges válaszok közt „ne élvezzen monopolhelyzetet a 7. cikkely” – fogalmazott a szocialista politikus. Szerinte a vizsgálódás középpontjában a bírói függetlenség és a médiapluralizmus kérdésének kell állniuk.
Renate Weber romániai liberális EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet: más uniós intézményekben és az Európa Tanácsban már sok ismeretet halmoztak fel a témakörrel kapcsolatban, és ezeket az EP-jelentés összeállításakor is használni kell. A jelentésnek szerinte sem egyetlen ország „kioktatásáról”, hanem „az elvek és értékek védelméről” kell szólnia. Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő szintén hangoztatta, hogy „ez nem hetescikkely-jelentés”. A tényeket – javasolta – a lehető legrészletesebben fel kell tárni, figyelembe véve a magyar kormányzati álláspontot is. Úgy vélekedett, hogy a magyarországi tanulmányút „nagyon inspiráló” lehetne.
„Mit akarnak elérni? ”
Anthea McIntyre konzervatív EP-képviselő szintén szólt arról, hogy az EP-ben tartott, Magyarország témájának szentelt közmeghallgatások után végre a helyszínen kellene tájékozódni. A jobbikos Morvai Krisztina szerint az EU saját alapértékeinek egyikével, a diszkrimináció tilalmával fordul szembe, amikor igazolhatatlan módon csak Magyarország ellen folytat vizsgálatot. Mint fogalmazott, „civilizált és EU-konform” szakértők már a kommunizmus bukása után is megjelentek Magyarországon, és az akkori tanácsaik arról szóltak, hogy „a kommunistákat senki sem bánthatta”. Feltette a kérdést, hogy most mit akarnak elérni a szaktanácsaikkal. Morvai szerint a magyar kormánynak – hasonlatosan az erőszakot elszenvedő házasfélhez – egy ponton túl azt kell mondania az EU-nak, hogy elég volt, egyenjogúságon alapuló viszonyt akar, és ha ez nem tetszik, akkor jön a válás, vagyis a kilépés.
