Az Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciójának küldöttsége vasárnap érkezett háromnapos látogatásra Magyarországra. Marie-Christine Vergiat hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az elmúlt időben több uniós tagállamban is antidemokratikus lépéseket tettek, és ennek a „politikai tendenciának” a szimbóluma Magyarország. A tagállamoknak közösen kell fellépniük e jelenség ellen – hangoztatta.
Azt mondta, az európai országoknak ugyan a történelmük, a tapasztalataik és a hátterük eltérőek, de talán éppen ezért találhatnának együtt hatékony, új megoldást, hogy összehangolják érdekeiket és megvédjék a demokrácia és az emberi jogok értékeit. A tagállamoknak a polgárok helyzetének javításáért, nem pedig a romlásáért kell dolgozniuk – hangsúlyozta. Hozzátette: a válság ellenére az EU továbbra is a világ egyik vezető gazdasági hatalma, de a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre mélyül.
A politikus véleménye szerint a magyar alaptörvényben több antidemokratikus szabályozás szerepel, továbbá a szociális és a gazdasági helyzetet is „drámainak” nevezte. Az Európai Bizottság „sajnos nagyon későn reagált” a helyzetre, az uniós testület elnöke, José Manuel Barroso is decemberig várt a központi bank függetlenségének felvetésével – mondta. Kiemelte: a delegáció látogatásának nem az a célja, hogy magyarellenes érzéseket tápláljanak.
Marie-Christine Vergiat kérdésre válaszolva azt mondta, az EP-ben Magyarországról tartott januári vitanapon csodálkozott Orbán Viktor miniszterelnök „szerény, visszafogott viselkedése miatt”, mert szerinte „más hangnemet ütött meg”, mint ahogyan Magyarországon beszél. Úgy látta, a kormányfő az EP előtt igazolni akarta a cselekedeteit, azt állította, hogy „a nyugati propaganda áldozataivá” váltak. Azonban – tette hozzá – az „állítólagos propaganda” egybeesik a valósággal.
Mint ismert, az Európai Parlament február 16-án megszavazta a Magyarországot elítélő baloldali határozattervezetet.
A delegáció vasárnap magyar értelmiségiekkel találkozott, hétfő délelőtt pedig öt szakszervezeti konföderáció képviselőivel egyeztetett. Délután a Szolidaritás mozgalom vezetőivel tanácskoznak, majd civil szervezetek képviselőivel találkoznak. Kedden Esztergomban tájékozódnak a város helyzetéről, és az alapvető jogok országgyűlési biztosának hivatalába is ellátogatnak.
Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciójának harmincöt képviselője van. A frakció egyben a baloldali pártok együttműködési fórumaként is szolgál. A GUE/NGL-frakció baloldali szocialista, posztkommunista és kommunista pártok szövetsége, 1994-ben alapították meg, bár a szocialista frakciótól balra elhelyezkedő pártok már korábban is együttműködtek. Amikor Ausztria, Finnország és Svédország 1995 januárjában csatlakozott az Európai Unióhoz, a frakció bővült az északi országok baloldali pártjainak képviselőivel. A frakció így két alcsoportból áll: a főleg mediterrán Egységes Európai Baloldalból és az Északi Zöld Baloldalból.
