Teherán korábban más uniós tagállamokba is leállította olajexportját válaszul arra, hogy az Európai Unió januárban arról döntött: július 1-jéig késleltetett olajembargót vezet be a perzsa ország ellen, és szankciókkal sújtja az iráni jegybankot is. A büntetőintézkedések arra irányulnak, hogy a Teherán ne tudja finanszírozni nukleáris programját, amely állítása szerint békés célú, de a nyugat szerint valójában nukleáris fegyver kifejlesztésére irányul.
Mint megírtuk, Irán újabb kezdeményezésekkel áll elő nukleáris programjával kapcsolatban a nemzetközi közösség képviselőivel folytatandó tárgyalásokon. „Szombaton Isztambulban kezdik újra a nemzetközi közösség képviselői Iránnal azokat a tárgyalásokat, amelyek a teheráni rezsim nukleáris programja miatti aggodalmak eloszlatását célozzák” – jelentette be Brüsszelben Michael Mann, Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője.
Beszámoltunk arról is, hogy az Egyesült Államok és több más nyugati ország a Kúm város melletti új atomlétesítmény azonnali bezárását és lebontását fogja követelni Irántól. Washington és európai szövetségesei ezenkívül fel fogják szólítani Teheránt, hogy hagyjon fel a magasabb fokon dúsított urán előállításával.
Az iszlám köztársaság egyébként mintegy 30 milliárd dollár értékű beruházást tervez olaj- és gáziparában. Mint az MNO megírta, Juscsák György, a JP Morgan Asset Management régiós terjeszkedést vezető alelnöke szerint az olaj ára az iráni feszültség miatt tovább emelkedhet.
origo.hu
Így győzhet Orbán Viktor Brüsszelben – Menczer Tamás szerint
