Korábban Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azt közölte: Ankara nem tud hivatalosan arról, hogy házigazdája lesz az április 14-re tervezett iráni nukleáris tárgyalásoknak.
Korábban vitás volt, hogy a török nagyváros, vagy pedig – Irán bejelentett igényének megfelelően – Bagdad legyen-e a megbeszélések helyszíne. Az amerikaiak mindemellett már 13-án akartak kezdeni, de végül 14-én indul újra a párbeszéd Isztambulban.
A nemzetközi közösséget az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína), valamint Németország – az úgynevezett „5+1-es formáció” – képviseli. Michael Mann szóvivő reményének adott hangot, hogy a szombati újrakezdés során „a haladást lehetővé tevő eredmények” születnek.
Vita Szíriáról
Irán – diplomáciai források szerint – a szíriai helyzettel kapcsolatos török álláspont miatti rosszallásának kifejezéseként vetette fel, hogy Isztambul helyett Bagdadban legyenek a tárgyalások, de végül ettől elállt. Recep Tayyip Erdogan korábban kiállt a perzsa állam mellett a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel folytatott isztambuli megbeszélésen, ekkor ajánlotta fel, hogy a tárgyalásokat tartsák a török fővárosban.
A nemzetközi közösség és Irán közötti – ugyancsak Isztambulban folytatott – korábbi tárgyalások 2011 januárjában fulladtak kudarcba. Az Egyesült Államok és az Európai Unió időközben úgy döntött, hogy olajembargót léptet életbe a teheráni rezsimmel szemben.
Tagadnak
Irán tagadja azokat a vádakat, hogy nukleáris fejlesztési programja atomfegyver előállítására irányul. Ali Akber Szálehi, a teheráni kormány külügyminisztere hétfőn úgy fogalmazott, hogy a megbeszélések újrakezdése akkor hozhat eredményeket, ha az 5+1-ek képviselői „kellő komolysággal” ülnek le a tárgyalóasztalhoz. Az iráni parlament honlapján közzétett nyilatkozatában lehetségesnek nevezte, hogy a megbeszélésekből „mindkét fél nyertesként” jöhet ki. Szerinte ugyanis az iráni atomfegyvertervekre vonatkozó aggodalmak eloszlathatók úgy is, ha Iránnak nem kell felhagynia a nukleáris programmal.
A nyugati hírszerzés 2009-ben fedte fel, hogy Irán a korábban ismert létesítménye mellett titokban egy másik urándúsító üzemet is épít, és ez fokozta a gyanút Teherán katonai terveit illetően. Irán 2010 februárjában megkezdte a 20 százalékosra történő urándúsítást, de azt állítja, hogy ez is csupán békés célokat szolgál.
Vasárnap Ferejdún Abbaszi Davani, az Iráni Atomenergia-szervezet igazgatója tévényilatkozatban tett ígéretet arra, hogy a 20 százalékosra történő dúsítás már nem tart sokáig, az annak során nyert dúsított uránt pedig a későbbi években egy teheráni kutatóreaktorban fogják felhasználni. Az igazgató szerint 20 százalék fölé nem mennek a dúsítással, vagyis nem fognak előállítani atomfegyverhez használható hasadóanyagot.
