Román visszhangok
A román Gandul napilap elemzője szerint Szerbiában is a gazdasági válság terhei miatt büntették a választók a hatalmon lévő politikusokat, akárcsak Franciaországban és Görögországban, ahol aggasztó mértékben előretörtek a szélsőséges pártok. A cikkíró szerint a populista Tomislav Nikolic tudatosan épített erre: Slobodan Milosevic és az ultranacionalista Seselj vajda egykori helyettese azzal az ígérettel nyerte meg az elnökválasztást, hogy különadót vet ki a gazdagokra, amelynek bevételét a szegények közt osztja szét, miközben ellenfelét, Boris Tadicot a választók a 24 százalékos munkanélküliséggel azonosították.
A Romania Libera A gazdasági válság közepette újult erőre kapott a nacionalizmus a Balkánon címmel számol be Nikolic választási győzelméről, amelyet a görög újfasiszta párt, a Hriszi Avgi (Arany Hajnal) előretörésével állít párhuzamba. A lap szerint a szerbiai „választási földrengés” az Európai Uniót is sokkolta, amelynek vezetői kétkedéssel fogadták Nikolic európai „megtérését”.
A szerb elnökválasztás vasárnapi második fordulójában az ellenzéki, nacionalista Tomislav Nikolic az előrejelzésekre alaposan rácáfolva legyőzte a Nyugat-barát Boris Tadic leköszönt szerb államfőt. Két héttel korábban parlamenti választásokat tartottak, amelyekből Nikolic pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) került ki győztesen, de önállóan nem tud kormányt alakítani, koalíciós partnerre van szüksége. Bár az eddigi kormánykoalíció gerincét adó, Tadic vezette Demokrata Párt (DS) a két forduló között a szerb szocialistákkal (SPS) megállapodott a politikai együttműködés folytatásáról, a szocialisták most királycsináló szerepbe kerültek: megkerülhetetlen tényezők, bármilyen összetételű új kormány is alakul Szerbiában.
A Politika című belgrádi napilap úgy vélte, az elnökválasztás második fordulója után váratlanul több mozgástér nyílt a különböző kombinációkra. Nikolic győzelme viszonylagossá tette a demokrata pártiak és a szocialisták korábbi megállapodásainak szilárdságát. A lap összesen hét lehetséges kormánykoalíciós változatot vett számításba, ezek között szerepel az is, amely a két elnökválasztási forduló között (legalábbis a nyilvánosság előtt) nem merült fel: az SNS, a DS és az SPS koalíciója. Egy ilyen koalíció több mint kétharmados parlamenti többséggel rendelkezne (184 mandátummal a 250 tagú képviselőházban), így bátrabban vághatna bele a nehéz és népszerűtlen reformok végrehajtásába. A Politika a lehetséges változatok között említette a haladó pártiak és a demokrata pártiak nagykoalícióját is (140 mandátum a kormányalakításhoz szükséges 126 helyett). Az újság által számba vett hét lehetséges kormánykoalíciós összetétel közül három a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kormányzati részvételével is számol. A VMSZ-nek öt képviselője lesz a szerbiai parlamentben.
A Politika megjegyezte: most minden lehetséges, de az elemzők jó része úgy véli, fennmarad Tadic pártjának és a szocialistáknak a két forduló között kötött megállapodása. Az újság kitért arra is, hogy az új összetételű szerb parlamentbe (a választási koalíciók miatt) összesen 36 különböző párt, mozgalom, szervezet jutott be, amelyek többsége csak egy-két képviselővel rendelkezik – minden képviselő a maga mandátumának birtokosa –, ami tovább bonyolítja a kormánykoalícióval kapcsolatos számításokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!