Mint azt megírtuk, a hivatalba lépő francia államfő, Francois Hollande plafont szabna az állami tulajdonú vállalatokat vezetők béreinek. A terv meglétének morális okai vannak.
Egy internetes felmérés szerint a franciák megosztottak abban a kérdésben, hogy ki vezeti majd az ellenzéket az új elnökkel szemben.
A francia elnökválasztás tanulságait szakértők kommentálták a Külügyi Intézetben hétfőn.
„Nicolas Sarkozy megtartotta legfőbb ígéretét. Ez pedig Franciaország modernizálásának beindítása volt. És ezt a válság alatt tettük meg” – hangsúlyozta az ötéves kormányzati munka értékelésekor Francois Fillon miniszterelnök, aki csütörtökön nyújtja be lemondását a távozó elnöknek.
Sarkozy jövőjét illetően továbbra is csak találgat a sajtó. Az elnök a vasárnapi választást követő beszéde óta nem kívánt nyilatkozni. A kampányban többször utalt arra, hogy veresége esetén távozik a politikából, de vasárnap már nem fogalmazott egyértelműen. Közeli munkatársainak egy része szerint biztos, hogy teljesen visszavonul a politikától és „új életet kezd”. Más jobboldali politikusok és elemzők azon az állásponton vannak, hogy Sarkozy nem hagyja abba a politizálást, „csak más formában fogja csinálni”.
A május 15-én hivatalba lépő új államfő stábja eközben bejelentette: Francois Hollande szerda délután Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács, csütörtökön pedig Jean-Claude Junckert, az euróövezet elnökét fogadja Párizsban, a szocialisták kampányirodájában, ahol a 150 fős stáb szerdán ült össze utoljára.
A megválasztott elnök közben megkezdte a konzultációkat az új kormány összeállításáról, amelynek tagjait hivatalba lépésének napján fogja megnevezni. Juncker párizsi látogatása kapcsán luxemburgi források elmondták: európai kérdésekről, az eurózóna helyzetéről és a európai stabilitási paktumról, azon belül is a „gazdasági növekedést beindító esetleges intézkedésekről” egyeztetett az új francia elnökkel. Hollande a márciusban uniós szinten elfogadott európai stabilitási paktumot szeretné egy gazdasági növekedést előirányzó passzussal kiegészíteni.
Juncker kedden a luxemburgi parlamentben úgy fogalmazott: osztja a megválasztott francia elnök álláspontját arról, hogy európai szinten szükség lenne gazdaságserkentő kezdeményezésekre. Egyúttal Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan – akivel Hollande május 16-án találkozik Berlinben – leszögezte: ellenzi a már elfogadott fiskális paktum újratárgyalását. Juncker szerint az európai strukturális eszközöket kellene nagyobb mértékben használni, és növelni kellene az Európai Beruházási Bank tőkéjét.
„Nagyon sok a közös álláspont”
A paktum újratárgyalását illetően Herman van Rompuy egy szerdai brüsszeli interjúban azt mondta: „A következő hetekben foglalkozunk a kérdéssel. A legfontosabb szerintem most az, hogy tartalmi kérdésekben megegyezzünk: melyek azok az eszközök, amelyekkel a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elindítható. Itt nagyon sok a közös álláspont az új francia elnök programjával”.
Az Európai Tanács elnöke kedden jelentette be, hogy rendkívüli, informális jellegű találkozót tartanak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői május 23-án, amelyen kizárólag a növekedésre vonatkozó lehetőségekről tárgyalnak. Hollande számára ez lesz az első uniós szintű megbeszélés.
