„Megállapodás nélkül korlátozott lesz a német hozzáférés az ukrán piachoz” – mondta Leonyid Kosara, az ukrán kormánypárt külpolitikáért felelős alelnöke pénteken a Spiegel Online-nak nyilatkozva, az Ukrajnával kötött, jelenleg jegelt EU-társulási egyezményre célozva. „A német gyártók ezzel veszíteni fognak” – figyelmeztetett.
Guido Westerwelle német külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a jogállamiság érvényesítése nélkül nem ratifikálható az Ukrajnával kötött társulási megállapodás. „Úgy tűnik nekem, hogy Timosenko ügye egyes nyugati politikusok számára nagyon személyes jellegű” – mondta Kosara. Berlin a Timosenko által vezetett „narancsos forradalom” kudarcát a jelek szerint „személyes vereségnek” tekinti – fűzte hozzá.
Mint megírtuk, drámai hangú felhívásban édesanyja támogatására szólította fel az ukránokat Julija Timosenko lánya. A német külügyminiszter hétfőn az Európán belüli elszigetelődés veszélyére figyelmeztette Ukrajna vezetőit. Ahogyan azt korábban az MNO megírta, Andris Berzins lett államfő sem lesz jelen a közép-európai államfők soros, 18. csúcstalálkozóján. Václav Klaus cseh és Danilo Türk szlovén köztársasági elnök még április végén lemondta ukrajnai látogatását. Elsőként Joachim Gauck német elnök jelentette be, hogy – Angela Merkel kancellárral egyetértésben – nem vesz részt az ukrajnai fórumon. A Magyar Nemzet vezércikke a témában itt olvasható.
Bronislaw Komorowski lengyel államfő viszont részt vesz a jaltai csúcstalálkozón. Komorowski nemrégiben egy televíziós nyilatkozatban hangoztatta, hogy többször is beszélt Viktor Janukovics ukrán elnökkel Timosenko ügyéről. A lengyel vezető emlékeztetett arra is: Timosenko letartóztatása után két hónappal találkozott Janukoviccsal, és igyekezett neki elmagyarázni, hogy az ügy sokat árthat Ukrajna nyugati integrációs törekvéseinek.
Az ukrán politikus egyúttal védelmébe vette az ukrán hatóságok eljárását Timosenkóval szemben. Miniszterelnöksége idején Timosenko „bűnöző módon” járt el, és a 2009-ben Moszkvával zajló gáztárgyalásokon „óriási kárt” okozott Ukrajnának – mondta.
A korábbi kormányfőt, a hivatalban lévő elnök, Viktor Janukovics ellenlábasát 2011-ben hétévi börtönre ítélték hivatali hatalommal való visszaélés vádjával. Timosenkónak a börtönben súlyos porckorongsérve alakult ki, de mérgezéstől tartva csak megbízható orvosainak engedi meg, hogy kezeljék. A fogva tartási körülmények ellen tiltakozva éhségsztrájkba kezdett. A berlini Charité kórház orvosai felajánlották neki a németországi gyógykezelést, a Kreml pedig lehetővé tenné kiutazását Oroszországba. Ukrajna ezt eddig elutasította.
A Nyugat politikai indítékokat lát Timosenko bebörtönzése mögött. A vele szemben tanúsított bánásmód miatt csütörtökön az Európai Bizottság úgy döntött, hogy testületileg távol marad az Eb ukrajnai rendezvényeitől. Az ukrán külügyminisztérium elítélte és destruktívnak nevezte a bizottság döntését, mint amely „egyszerű ukránok millióinak érdekeit sérti”. Korábban Oleh Volosin ukrán külügyi szóvivő azzal vádolta a német kormányt, hogy „a hidegháború időszakának módszereit” alkalmazza.
Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet is hibásnak tartja a labdarúgó Eb bojkottját. „Az Ukrajnába utazó politikusoknak és sportvezetőknek ki kell használniuk az alkalmat, hogy felhívják a figyelmet az emberi jogok súlyos megsértésére, és követeljék az ukrán kormánytól az emberi jogok erősebb védelmét” – jelentette ki Wolfgang Grenz, az Amnesty-Deutschland főtitkára a Handelsblatt című lap online kiadásának nyilatkozva.
Janukovics hallgat. Kosara szerint az Európai Bizottság döntése nem jelent bojkottot, EU-tisztségviselők magánjellegű döntéséről van szó.
