Az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottja a Le Monde című francia napilapnak adott, szombaton megjelent nyilatkozatában rámutatott: jelentős erőfeszítéseket tettek a helyzet békés és politikai rendezésére, de „nyilvánvalóan kudarcot vallottunk”, és nincs semmiféle garancia az esetleges sikerre.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni
Annan megítélése szerint be kellene vonni a rendezésbe Iránt, amely régi szövetségeseként befolyással bír Szíriára, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A különmegbízott úgy vélte, túl gyakran összpontosul a bírálat Oroszországra, miközben kevés szó esik azokról az országokról, amelyek fegyverek és pénz küldésével támogatják a konfliktus katonai szereplőit, tovább súlyosbítva ezzel a helyzetet.
Kofi Annan április közepén életbe lépett hatpontos béketerve tűzszünetet irányzott elő a kormányerők és a Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen fegyveresen küzdő lázadók között, ám ez az előírás holt betű maradt. A tűzszünet ellenőrzésére kivezényelt fegyvertelen ENSZ-ellenőrök szállodai szobájukban rekedtek az erőszak kiszélesedése miatt. Emberjogi aktivisták közlése szerint csak szombaton több mint 50, a héten pedig legalább 800 ember vesztette életét. Kofi Annan védelmébe vette az ENSZ-ellenőröket, emlékeztetve arra, hogy nem az erőszak leállítása volt a feladatuk, hanem a tűzszünet betartásának figyelemmel követése.
Sokféle értelmezés
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Törökország, Irak, Kuvait és Katar külügyminiszterei, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Nabíl al-Arabi, az Arab Liga főtitkára és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője még múlt héten szombaton Genfben vitatta meg a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga szíriai különmegbízottja által kidolgozott rendezési tervet.
Az elvi megállapodást követően a szíriai ellenzék azt elutasította, az aláírók pedig különbözőképpen értelmezték. Moszkva és Peking azt hangoztatta, hogy a szíriaiaknak kell dönteniük a jövőjükről, a nyugati országok pedig a szíriai elnök távozását követelték. A párizsi konferencián viszont nem volt jelen a szíriai rezsim legfőbb nemzetközi támogatójának számító Oroszország és Kína.
Francois Hollande francia elnök szerint „senki nem vitathatja”, hogy a szíriai konfliktus most már a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti, ezért Bassár el-Aszad elnöknek távoznia kell a hatalomból és átmeneti kormánynak kell megalakulnia. A Szíria barátai csoport zárónyilatkozatban is követelte Aszad távozását.
„Nem helyezzük kilátásba, és nem is zárjuk ki azt”
Martonyi János a Szíria barátai országcsoport párizsi találkozóján a szíriai katonai beavatkozást illetően pénteken azt mondta, „nem helyezzük kilátásba, és nem is zárjuk ki azt”. A fő kérdés szerinte ugyanakkor az, hogy mi történik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, azaz hogy a genfi béketervet sikerül-e átvenni egy BT-határozatba.
A Szíria barátai csoport találkozóján pénteken elfogadott zárónyilatkozatban egyebek mellett az is szerepel, hogy a Szíria barátai országcsoport az ENSZ alapokmányának VII. fejezete alapján egy olyan, kényszerítő erejű határozat sürgős elfogadását kéri a Biztonsági Tanácstól, amely kötelezi a szíriai rezsimet az Annan-terv alkalmazására. A VII. fejezet lehetőséget teremtene a nemzetközi közösségnek az erő alkalmazására is.
Újabb bírálat
Ismeretes, hogy újabb határozatban bírálta élesen a szíriai kormányt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, amely egyúttal felszólította a szemben álló feleket az erőszak beszüntetésére. A genfi székhelyű szervezet pénteken elfogadott határozatában nemzetközi vizsgálatot sürgetett a Szíriában elkövetett bűntettek feltárására.
A 47 tagú testületben 41-en támogatták a határozatot. Három ország, Kína, Oroszország és Kuba ellene szavazott, három további állam pedig tartózkodott. A szíriai konfliktus kezdete óta a szervezet már több olyan határozatot is elfogadott, amelyben elítélte az erőszakot, és független vizsgálatot követelt, de ezek nem hoztak eredményt.
