Brexit: Európa-szerte dőlhetnek a dominók

Evés közben jön meg az étvágy: máshol is begyújtják a rakétákat az euroszkeptikus erők.

Hollandiában az emberek fele népszavazást szeretne kar az ország európai uniós tagságáról – derül ki egy felmérésből, amelyet a The Guardian ismertetett. Németalföldön hagyományosan erős a Geert Wilders vezette radikális jobboldal, ráadásul a brit referendum eredményének ismeretében Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöke is Hollandiát nevezte meg mint a következő országot, amely otthagyhatja a „haldokló” uniót.

A szigetországban tartott népszavazás óta mindenki kiemelten figyeli, hogy vajon tényleg dominóhatást indít-e el az Egyesült Királyság kilépése, korábban ugyanis szép számú európai politikus figyelmeztetett, hogy ha a britek valóban a távozásra szavaznak, az felbátorítja majd az Európai Unió radikális jobboldali politikai erőit.

Így történt ez Hollandiában is, ahol ugyanakkor egyedüliként a Wilders vezette Szabadságpárt szeretne népszavazást, egyetlen másik fősodratú politikai erő sem vállalta fel ennek képviseletét. Jövő márciusban mindenesetre választást tartanak Hollandiában, és noha az Európai Unióban maradni vágyók aránya 46 százalék, a kilépéspártiaké pedig csak 43, ez már elég ahhoz, hogy az ügy komoly kampánytémává váljon.

Beindulni látszik az Európai Unió-ellenes kampány Franciaországban is, ahol a radikális jobboldal hagyományosan erős pozíciót foglal el, Marine Le Pen Nemzeti Frontja hazájában ugyanúgy megnyerte a 2014-es európai parlamenti választást, mint a UKIP az Egyesült Királyságban. Le Pen most azt mondja, hogy a brit kilépés olyan mozgást indított el, amelyet nem lehet megállítani, s ha megnyeri a jövő áprilisi elnökválasztást, hat hónapon belül népszavazást irat ki az európai uniós tagságról.

Igény márpedig volna rá: a Pew Research Center közelmúltbeli felmérése szerint a franciáknak még a briteknél is jobban elegük van Brüsszelből: a megkérdezettek mindössze 38 százaléka nyilatkozott pozitívan, 61 százalék pedig negatívan az Európai Unióról – ugyanez a mutató a briteknél jóval kiegyensúlyozottabb, 48-44 százalék volt. Emellett, úgy tűnik, Marine Le Pennek esélye van bekerülni az elnökválasztás második körébe, vagyis nem áll rosszul támogatottságban. (A második körbe az első két helyezett jut be.) Persze a pártelnök személyének fénye kissé megkopni látszik, az Ipsos felmérése szerint 2014-ben még 31 százalékos népszerűséggel bírt, ma már ez a szám csak 25 százalék.

Bár eddig viszonylag keveset lehetett hallani ilyen tervekről, a szélsőjobboldal megerősödésével akár Ausztriában is felmerülhet egy hasonló referendum ötlete. Nyugati szomszédunk gazdag ország, ráadásul az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer csak centikkel maradt le az elnökválasztáson.

Vasárnap egy interjúban Hofer pont arról beszélt, hogy az Európai Uniónak inkább kellene gazdasági együttműködésnek lennie, mint politikainak, és ellen kell állnia bármiféle további centralizációnak. Heinz-Christian Strache pártelnök korábban kijelentette, hogy az FPÖ akár napirendre is tűzhet egy népszavazást az ország uniós tagságáról.

Korábban úgy tűnt, a brit referendum után Csehországban is népszavazást tarthatnak az EU-tagságról. A prágai parlament ugyanis megszavazta azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy a képviselők kezdjenek vitát a referendum kiírásáról, méghozzá elég egyértelmű fölényben, 169 képviselőből 96 támogatta az indítványt. Csakhogy később mégsem vitáztak az ellenzéki Hajnal (Úsvit) nevű párt javaslatáról, az ANO nevű kormánypárt ugyanis – kiegészülve ellenzéki képviselőkkel – végül megakadályozta a vitát, noha korábban, állítólag tévedésből maga is megszavazta. Ennek ellenére még a brit népszavazás előtt többen is arról beszéltek, hogy Csehország lehet az első az Egyesült Királyság után, ahol kilépési referendumot tartanak.

Rajtuk kívül is van néhány ország, ahol elgondolkoztak már az uniós tagságon, de Dánia vagy például Görögország esetében nem az egész Európai Unióval akarnak szembemenni, inkább csak a tagság feltételein változtatnának. A Pew felmérése alapján egyébként – mely során tíz országot vizsgáltak – Görögország bizonyult a leginkább euroszkeptikusnak: 71 százalék nyilatkozott negatívan a közös térségről, és csak 27 százalék tüntette fel pozitív színben.

Magyarországon a Brüsszellel folytatott rendszeres csörték ellenére sem igazán várható hasonló népszavazás. Erről beszélt a Magyar Nemzetnek Navracsics Tibor uniós biztos is, szerinte a britek kilépése az Európai Unióból nem veszélyeztetheti Magyarország uniós tagságát.

Navracsics kiemelte, a jelenlegi helyzetben az Európai Unió legfontosabb feladata a stabilizáció megteremtése. Azt is megerősítette, hogy pont a dominóhatás elkerülése érdekében szólította fel a kilépési tárgyalások minél gyorsabb megkezdésére több uniós szervezet is a brit kormányt.