Brexit: mikor jelentik be végre?

Egyre türelmetlenebbek az uniós vezetők. Orbán Viktor is részt vesz a keddi és szerdai csúcson.

Németország szeretne mielőbb tisztában lenni az Európai Unióból való brit kilépés további menetrendjével, szögezte le hétfőn Berlinben a német kormányszóvivő. „A szövetségi kormány nem akar függő játszmát” – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Steffen Seibert, hozzátéve, hogy ez Európában senkinek nem állhat érdekében. Mint mondta, a britek múlt héten az unió elhagyására szavaztak, és a közösségnek most ezzel a döntéssel kell foglalkoznia. A kormányszóvivő ezzel gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy a döntés visszafordítható lenne. A szóvivő szerint az unióban maradó huszonhét tagországnak közös és egységes álláspontot kell képviselnie a brexittel kapcsolatban, hogy ne erősödhessenek meg a közösséget széthúzó erők. Seibert szerint a kilépési folyamatnak nyugodtan és megfontoltan kell lejátszódnia, de nem szabad a végtelenségig húzni. A kormányszóvivő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez a procedúra csak akkor kezdődik meg, ha az Egyesült Királyság aktiválja az 50. cikkelyt, és bejelenti távozási szándékát. Seibert elutasította annak lehetőségét, hogy a lépést megelőzően informális tárgyalások legyenek az Egyesült Királysággal. Hozzátette: Berlin ugyanakkor megérti, hogy Londonnak még bizonyos idő kell ahhoz, hogy hivatalosan is közölje Brüsszellel távozási szándékát.

Angela Merkel német kancellár az általa vezetett CDU szövetségi elnökségének egyik telefonkonferenciáján elmondta: a nemzetközi pénzpiacok attól tartanak, hogy az unió a britek döntése nyomán többé nem kormányozható. A politikus szükségesnek nevezte annak megakadályozását, hogy más országok is a brit példát kövessék. Merkel szerint szembe kell szállni az EU-t széthúzó erőkkel. Szólt arról is, hogy most nem alkalmas az idő az eurozóna tagországai közötti kapcsolat gyors mélyítésére, ehelyett az uniónak a közvéleményt érintő problémákra, így a közösség határainak biztosítására, a munkahelyteremtésre és a belső biztonság javítására kell összpontosítania.

Matteo Renzi olasz kormányfő szerint Brüsszelnek gyorsan kell cselekednie a brexit miatt, mert a helyzet súlyos, s ez az emberekben nem is tudatosult eléggé. A balközép politikus az olasz szenátusnak hangsúlyozta: arra van a legkevésbé szüksége Európának, hogy egyéves vita kezdődjön a brexittel kapcsolatos eljárási folyamatról.

A távozás mellett kampányoló brit politikusok – így Boris Johnson londoni exfőpolgármester is – amellett vannak egyébként, hogy kezdjenek bele az informális egyeztetésekbe, hogy így érhessenek mielőbb a folyamat végére. A kiváláspártiak ugyanis attól tartanak, hogy beleragadnak abba a két éves időkeretbe, amelyben az 50. cikkely szerint lefolytathatják a tárgyalásokat. Ugyanakkor még meg kell várni azt is, hogy Cameron utódja mit mond az unión belüli mozgásszabadság elvéről, szeretne-e további hozzáférést a belső piachoz, vagy inkább a teljes különválást szorgalmazza, ahogy egyébként a Leave-kampány is tette. Akadt az elszakadáspárti Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjában olyan politikus, aki már a népszavazás után felvetette: a belső piachoz azért továbbra is kellene a hozzáférés.

Az EU-csúcsot ezen a héten elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője hétfő reggel találkozott a francia államfővel, hogy aztán Berlinbe utazzon, ahol tárgyalhat a német kancellárral és az olasz miniszterelnökkel. Tusk szombaton ki is nevezett egy belga diplomatát, Didier Seeuwst, hogy koordinálja a jövőbeni tárgyalást a britekkel.

Az Európai Parlamentben kedden tartanak rendkívüli plenáris ülést a brit népszavazás eredménye miatt.

A magyar kormányfő vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és Katasztrófavédelmi Intézete tisztavatási ünnepségén vett részt a budai Várban. Orbán Viktor itt arról beszélt: az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, ismét saját kezükbe veszik sorsuk irányítását, „nem kérnek többé a kioktatásból”, elegük lett a bizonytalanságból, a bénultságból, „a tettek nélküli szóözönből” és abból, hogy lassan nem érezhették otthon magukat Európában. A miniszterelnök arra számít, hogy az EU most gyorsan meg fog változni, „újra kell és újra is fogjuk gombolni az európai kabátot”. A sakkból kölcsönzött példával élve úgy fogalmazott: „ha leveszünk egy figurát, az egész játék megváltozik, és ha egy tisztet veszünk le – márpedig az Egyesült Királyság tiszt az európai politikában –, akkor mindent újra kell gondolni”. A miniszterelnök aláírásával a népszavazás előtt a magyar kormány a brexit ellen kampányolt a Daily Mailben. Megírtuk, erre körülbelül húszmillió forintot költöttek.

Kerestük a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét, Havasi Bertalant azzal kapcsolatban, milyen egyeztetéseken vesz majd részt Orbán Viktor, és szerinte gyorsabban kellene-e túlesni a válási folyamaton, vagy inkább a britekre hagyni az erről való döntést. Havasi közölte: Orbán ott lesz mind az EU28-, mind a másnapi EU27-csúcstalálkozón is. Ezeket megelőzően részt vesz az Európai Néppárt szokásos csúcstalálkozóján és egy V4-egyeztetésen is. A sajtófőnök hozzátette, a brexittel kapcsolatos álláspontját a kormányfő már pénteken kifejtette a Magyar Rádióban. Orbán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta még: elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, „hogyan tudják megtartani a szigetüket”.

Bár a miniszterelnök itt az Afrikából és Ázsiából érkező tömegekre gondolt, fontos megjegyezni azt is: a brit kilépést szorgalmazók fontos témája volt az is, hogy a Közép- és Kelet-Európából érkező munkavállalókkal kell kezdeni valamit. Cameron igyekezett is ez ügyben engedményeket kicsikarni az uniótól, miközben Orbán januárban a brit szociális juttatások tervezett lecsökkentése kapcsán arról beszélt: „mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába, a magyar munkavállalók dolgozni akarnak, és jól is dolgoznak”.

Orbán pénteken közölte, hogy az EU miniszterelnökei folyamatosan egyeztetni fognak a kialakult helyzetről, a V4-es vezetők pedig – telefonon – külön körben is tárgyalnak majd. Megjegyezte, most egy hosszabb jogi folyamat következik, de erről egyelőre nem érdemes nyilatkozni. Az a megoldás tűnik kézenfekvőnek – fűzte hozzá –, hogy Nagy-Britannia a tagságról szóló szerződés helyett megállapodást köt az EU-val, és abban rendezi a felmerülő kérdéseket.