Egységes oroszpolitika lehet Trump és Merkel célja

A mi érdekünk a közös álláspont, ami a szankciók feloldásához és az ukrán helyzet rendezéséhez vezethet.

Katona Mariann
2017. 03. 17. 13:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egységes álláspont kialakítása Oroszország kapcsán; Angela Merkel német kancellárnak valószínűleg ez az egyik célja, amikor ma Donald Trump elnök fogadja Washingtonban – legalábbis erről beszélt a Magyar Nemzet megkeresésére Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Szerinte arra kell megpróbálniuk választ találni, hogyan tudnák összehangolni a Moszkvával kapcsolatos álláspontjukat. Habár az amerikai elnök korábbi Oroszországgal és Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos nyilatkozatai oroszbarát politikára engedtek következtetni, ha a konkrét lépéseket nézzük, akkor azt látni, hogy mégis egy megfontoltabb, a szövetségesekkel koordinált politikai igény merült fel. Azt persze egyelőre nem lehet tudni, hogy Trumpot sikerült-e erről meggyőzni, vagy az amerikai adminisztrációban még mindig többen vannak a Barack Obama elnöksége idején ezt az álláspontot képviselők.

Újabb csúcs

Angela Merkel német kancellár május 2-án találkozik Moszkvában Vlagyimir Putyin elnökkel – ezt tegnap jelentette be Moszkvában Horst Seehofer bajor miniszterelnök, aki háromnapos látogatásra érkezett Oroszországba.

Az orosz elnök március 9-én hívta meg a német kormányfőt, amikor Moszkvában fogadta Sigmar Gabrielt, a berlini diplomáciai tárca vezetőjét. Putyin hangsúlyozta akkor, hogy a két ország közös feladata a kétoldalú kapcsolatok teljes körű normalizálása. A német külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a kancellárnak módja nyílik majd a látogatásra, és kijelentette, hogy hivatali elődje, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök is Oroszországba készül. (MTI)

Tálas Péter szerint habár sokan mondják, hogy ideje lenne már az orosz szankciók legalább részbeni felfüggesztésének, erről ki kell alakítani egy közös álláspontot, hogy miért cserébe lehet ezt megtenni.

Az nem úgy megy, hogy Oroszország cserébe nem csinál semmit – fogalmazott.

Az európai érdekek kapcsán Tálas Péter azt fejtette ki, hogy Trump kiszámíthatatlansága egységes kritikában részesül, de egyébként az álláspontok az oroszpolitika kapcsán már különböznek. A kelet-közép-európai államok inkább aggodalommal néznek Moszkva felé, míg jó néhány ország – közte Magyarország is – nyitottabban fogadja az amerikai elnök kompromisszumkeresést sugalló hozzáállását. Ez azért is lehet fontos, mert többek szerint Oroszország tartós elszigetelése egy újabb szembenálláshoz vezethet, és az komoly biztonsági kockázatot jelent Európára. 

Nem jó teljes mértékben elszigetelni Oroszországot – foglalta össze ezt az álláspontot a szakértő.

Magyarország számára véleménye szerint az lenne a legjobb, ha az Egyesült Államok és Európa közös politikája olyan irányt venne, aminek köszönhetően valami elindulna az ukrajnai kérdés kapcsán. Legalább Kelet-Ukrajnában a Minszk II (megállapodás Ukrajna és az oroszbarát szakadárok között) egyes részei megvalósulnának. Ezt követően lehetne a szakértő véleménye alapján enyhíteni a szankciókat is.

Tálas Péter szerint egyébként a mai találkozót nem ez a téma fogja uralni, sokkal inkább a kereskedelmi politika és a NATO kérdése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.