Pintér Attila lapátra helyezése méretes hullámokat vert, az elmúlt napokban viszont csitultak a kedélyek. Erről gondoskodott a MLSZ, a frissen kinevezett Dárdai Pál ugyanis senkinek sem ad interjút, mióta a válogatottat vezeti. Mivel nyilatkozatstop van, a kérdések sem sorjáznak, bennünk mégis megfogalmazódott néhány, melyek éppenséggel Gellei Imre nyilatkozata kapcsán ötlöttek fel.
A nemzeti tizenegyet korábban évekig gardírozó szakember zalaegerszegi szerepvállalása mellett a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai bizottságát vezeti. Az északírek elleni fájdalmas vereség és a kapitányváltás nyomán behívták az egyik sporttelevízióba, ahol elmondta: Pintér Attila érkezése előtt nem kérték ki az általa vezetett testület véleményét kapitányügyben, miképp Dárdai Pál kijelölését megelőzően sem. Mielőtt azonban az MLSZ-elnökség kiadta Pintér útját, felkérték Gelleiéket, hogy készítsenek szakmai anyagot arról, hogyan formálódott a csapat az eltelt bő kilenc hónapban.
Nincs szükség Benczés Miklós, Szalai László, Garami József vagy éppen Herczeg András tanácsára, amikor kineveznek egy kapitányt, csak mikor megválnak tőle? Mit tartalmazott a szakmai anyag, mely alapján a Csányi Sándor irányította elnökség a váltás mellett döntött? Mi egyáltalán a feladata a szakmai bizottságnak? Gellei Imre így látja.
A Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai bizottsága
Elnök: Gellei Imre
Tagok: Benczés Miklós, Bozsik Péter, Garami József, Halmai Gábor, Herczeg András, Illés Béla, Kovács Zoltán, Róth Antal, Szalai László
Titkár: Király Gábor
„Először is szögezzük le gyorsan: a szövetség elnökségének nem kötelessége egyeztetni kapitányügyben a mi bizottságunkkal. Amikor az MLSZ alkalmazta, majd elküldte Pintér Attilát, akkor sem került sor ilyen tárgyalásra” – hangzik a volt szövetségi kapitány diplomatikus válasza. Gellei hangsúlyozza: Csányi Sándor még Pintér kirúgása előtt fordult a szakmai bizottsághoz, hogy készítsen összefoglaló anyagot Pintér kapitányi korszakáról. A dokumentumban – mint mondja – szikár tények szerepeltek, nem szubjektív értékelésről volt szó. Összesen hány játékos léphetett pályára ebben az időszakban (37), hány újoncot avatott az északírek ellen (1), hány olyan futballista húzhatott cipőt az első Eb-selejtezőn, aki korábban nem sűrűn szerepelt Pintérnél – ezekről írtak Gelleiék. És e szakmai állásfoglalás szolgált alapul a kapitány elbocsátásához.
Elgondolkodtató, hogy vajon egy ilyen – hazai szinten – szaktekintélyek csoportjának számító bizottság miért nem élvez nagyobb bizalmat az elnökség körében, amikor a legfontosabb kérdésekben kell dönteni. Ahogy Gellei Imre is jelzi, ők nem fognak jelentkezni, hogy segítenének kapitányt keresni, mert nem ez a dolguk. De akkor mi is az ő feladatuk? A hazai labdarúgó-bajnokságok versenykiírásainak kezelése, adott esetben tökéletesítése, továbbá az elnökség felkérésére időnként olyan szakmai anyagok elkészítése, mint a fenti, Pintér sorsáról döntő dokumentum.
Hogy elvárható lett volna Csányiéktól az egyeztetés a bizottsággal ebben a kényes helyzetben? Gellei Imre szerint költői a kérdés, nem érdemes foglalkozni vele. Az elnökség feladata az, hogy megtalálja a megfelelő szövetségi kapitányt, a kapitánynak pedig az, hogy egy személyben viselje a felelősséget afelett, kit válogat be és kit nem. No meg, ha ő a magyar válogatott trénere, juttassa ki a csapatot a 2016-os, franciaországi Eb-re. Gellei Imre szerint ez a leosztás, ezért nem okozott feszültséget, hogy Csányiék nem fordultak hozzájuk a kapitánykérdésben. Hozzáteszi, természetesen mindenkit, így a testület tagjait is bántja, hogy leégtünk az első tétmeccsen.
„Roppant nehéz örökséget kapott Pintér Attila a 0-3-as bukaresti és az 1-8-as amszterdami fiaskó után. A csapatszellem szétesett, egy új csapatot kellett felépítenie. Ez természetesen nem menti fel az alól, hogy kikaptunk egy olyan ellenféltől, mellyel szemben okkal reménykedtünk győzelemben” – véli a tréner. Nekiszegeztük a kérdést, vajon vele a kispadon is 1-2 lett volna-e a vége az északír meccsnek, s erre mindössze annyit felelt, ő tartotta volna magát régi válogatási elveihez: játszatni a rendszeresen pályára lépő légiósokat és beépíteni a hazai gárdákból kiemelkedő futballistákat.
Azt nem tudni, hogy Dárdai Pál megfogadja-e Gellei Imre szavait, ahogyan azt sem, hogy a frissen szerződtetett korábbi Hertha-sztárt a kispadon lehetne-e tartani, ha sikerrel venné a következő meccseket a válogatottal. A szakmai bizottság feje mindenesetre nem bánná, ha Dárdai január után is maradna, de mint jelzi, ez nem kívánságműsor. „A döntés az ő kezében van; én úgy tudom, Pali hosszú távon Bundesliga-edző szeretne lenni. Örülnék, ha maradna, de leginkább eredményes magyar válogatottra vágyom.”
A csattanót a végére hagyta Gellei Imre. Bár az elnökség eleddig nem kívánt konzultálni a kapitányváltásokat illetően, mostantól ez is másképp lesz, ugyanis Csányi Sándor megígérte a bizottságnak, hogy mielőtt döntenének Dárdai esetleges utódlásáról, ki fogják kérni a szakmai bizottság véleményét. Gellei Imre szerint ezt nem kell kanosszajárásként értelmezni a vezetőség részéről. Nos, ha már a Pintér-ügyben nem vállalta az igazi felelősséget az MLSZ elnöksége – külföldi edző beharangozása, majd Pintér szerződtetése, végül egy tétmeccs után kirúgása –, legalább a jövőre nézve levonta a következtetést kapitányügyben.
Az előrelépés megkérdőjelezhetetlen.
