A The Telegraph szerkesztősége rangsorba állította a Premier League 1992 óta íródó történetének – szerintük – száz legjobb labdarúgóját. Hogy viszonylag magas volt a mérce, arra egy példa: a századik, még utolsó lajstromozott helyre John Barnes, a Liverpool zseniális szélsője futott be. (Rendben, a játékosoknak csak az 1992 és 2014 között mutatott teljesítményét vették figyelembe, Barnes fénykora pedig inkább a nyolcvanas évek második felére esett.)
Giggs élre helyezésénél nyilvánvalóan döntő faktor volt elnyűhetetlensége, a liga 22 teljes idényéből mind huszonkettőben játszott 2014. május 19-én bejelentett visszavonulásáig. Csakhogy nem kizárólag ezzel érdemelte ki az első helyet. Pályafutása első évtizedében ördöngös, villámgyors, gólerős szélsőjátékával tündökölt, a Fergie's Fledglings (Fergie fiókái) névre hallgató, 1992-ben berobbanó korosztály (Giggs, Beckham, Scholes, Butt és a két Neville) kiemelkedő egyénisége volt, ahogy a legendás menedzser, Sir Alex Ferguson megjegyezte:„Ebből a bagázsból ő volt az, akire felnéztek. Ő volt a király – az igazi férfi!”
A 632 PL-meccsen adott 271 gólpassz, a 109 szerzett gól, a Manchester Uniteddel, pályafutása egyetlen klubjával besepert 13 bajnoki cím önmagáért beszél. Jelenleg ő Louis van Gaal menedzser segítője.
Giggsnek Henry volt az egyetlen vetélytársa
Valójában egyetlen játékos volt versenyben Giggsszel az első helyért, ő pedig Thierry Henry, az Arsenal legendája. Chris Bascombe, a Telegraph kolumnistája azt írja, a futballban a nagyság igazi értékmérője az, hogy az illető miképpen változtatta meg a játékra, hogyan hatott rá. És ebben a tekintetben a francia zseni páratlan: a centerjáték Henry színre lépésével alapjaiban megváltozott.
Ha valaki manapság légies könnyedséggel futja le a védelmet a balösszekötő helyén, majd jobb belsővel hanyagul elcsavarja a labdát a hosszú sarokba, lehetőleg úgy, hogy a bal kapufáról pattanjon a hálóba, mindenkinek Henry jut az eszébe. Henry 1999 és 2007 között 254 PL-meccsen 174 gólt szerzett, 77 gólpasszt adott, s két bajnoki cím, valamint három FA-kupagyőzelem szerepel a pedigréjében.