Vb-bundabotrány: fogy a levegő a FIFA-elnök körül

A német labdarúgóliga elnöke, Reinhard Rauball lemondásra szólította fel Joseph Blattert. Nem csitulnak a korrupciós ügy hullámai.

Rauball, aki a német szövetség alelnöke is, a Kicker magazinnak elmondta: személyesen hívta fel Blattert, és a mielőbbi távozásra kérte. Azt ugyanakkor már nem közölte, mi volt erre a FIFA elnökének válasza.

A német sportvezető korábban arra szólította fel az európai szövetséget (UEFA), hogy lépjen ki a FIFA-ból, amennyiben a 2018-as oroszországi és a 2022-es vb elnyerését vizsgáló etikai jelentést teljes terjedelmében nem hozzák nyilvánosságra. Szintén az anyag közzétételét sürgette Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyekért felelős biztosa „a kételyek eloszlatása érdekében”.

A 2018-as és 2022-es vb rendezéséért folytatott pályázatokról szóló jelentést Michael Garcia, a FIFA etikai bizottsága vizsgálati részlegének amerikai vezetője készítette el, és az etikai bizottság első embere, a német Joachim Eckert hozott nyilvánosságra belőle részleteket két hete. Azonban Garcia szeretné, ha a teljes anyag napvilágot látna, mert úgy véli, hogy Eckert nem megalapozott következtetéseket vont le az általa készítettekből.

Eckert – Garcia jelentésére hivatkozva –, elmondta, hogy az általa vezetett testület nem talált semmi olyat – elsősorban megvesztegetésre utaló jelet –, ami miatt a 2018-as és a 2022-es vb rendezéséért lefolytatott pályázatot meg kellene ismételni. Ennek következtében a 2018-as vb rendezési joga Oroszországnál marad, a 2022-esé pedig Katarnál.

Nézeteltérésük miatt a múlt héten személyesen találkoztak, és a jobb kommunikáció szükségességét hangsúlyozták.

Az etikai testület arra igyekezett fényt deríteni, hogy egyes FIFA-tagokat megvesztegettek-e a vb-helyszínek kijelölése előtt. A jelentésből két hete csak részleteket hoztak nyilvánosságra, többek között azt, hogy nem indul vizsgálat Blatter ellen, mivel a rá vonatkozó egyetlen konkrét állításról kiderült: nyilvánvalóan nem igaz.

Az összegzés arra is kitér, hogy gyakran nehéz megállapítani, hol húzódik a határ a lobbizás és tisztességtelen befolyásolás között. Arra is van benne utalás, hogy egyesek esetében felvetődhet, nem a FIFA etikai szabályzatának megfelelően jártak el, de ezek összességében nem befolyásolják a pályázati procedúra végkimenetelét. Garcia ugyanakkor bizonyos – meg nem nevezett – személyekkel szemben etikai eljárás lefolytatását javasolta.

A SportGéza hat pontban összegezte a 42 oldalas jelentés súlyos állításait:

1) Az összes, a 2018-as és 2022-es világbajnokságra pályázó ország megpróbálta valamilyen módon megvesztegetni a döntéshozókat.

2) A 2018-as holland–belga pályázat anyagait elérhetővé tették mindenki számára a vizsgálat során, jelentős kihágásokat nem is találtak, csak a pályázat nem volt elég jó.

3) A japánok a 2022-es pályázatukat azzal próbálták megtolni, hogy különböző ajándékokkal halmozták el a FIFA végrehajtói bizottságának tagjait, sőt a tagok feleségeit is. Az ajándékok értéke 700 és 2000 dollár között mozgott.

4) A 2022-es ausztrál pályázathoz eleinte pozitívan álltak hozzá, de aztán sorra jöttek a hibák, állítólag az ausztrálok is próbálták megkörnyékezni Jack Warnert.

5) Az oroszoknál több számítógép is odaveszett, ami bizonyítékokat tartalmazott. Itt is ajándékokat adtak különböző FIFA-tisztségviselőknek, továbbá az oroszok fizették az utazásukat, szállásukat, de ez a szabályok szerint nem illegális.

6) A katariaknál gyanúba keveredett Mohammed bin Hammamról hangsúlyozzák, hogy semmilyen pályázatnak nem volt tagja, és nem is akart részt venni a vizsgálatban. Őt egyébként korábban korrupciós vádak miatt végleg eltiltották attól, hogy bármilyen futballtisztséget vállaljon. Azt azért belátják, hogy Bin Hammam tevékenysége szerepet játszhatott abban, hogy az ausztrálok és a japánok pályázata végül elbukott. Ennek ellenére úgy látják, nem volt közvetlen hatása a szavazásra.

Sajtóértesülések szerint ha Garcia maga hozná nyilvánosságra azokat a részleteket, amelyeket a FIFA nem kíván megosztani, akkor végső soron ki is zárhatják az etikai bizottságból, illetve felfüggeszthetik a munkavégzés alól.

Az Eckert vezette testület amúgy bírálta a sikertelenül zárult ausztrál és az angol kandidálást, mert szerintük vétettek az etikai szabályzat ellen. Többek között olyan külföldi projekteket ígértek, amelyek „szavazatokra válthatók”, illetve Jack Warnerrel, a CONCACAF-zóna korábbi elnökével próbáltak meg üzletelni.

Ezzel kapcsolatban Greg Dyke, az angol szövetség elnöke röviden megjegyezte: úgy gondolja, az egész eljárás „egy vicc”. Az ausztrál szövetség első embere, Frank Lowy visszautasította a bírálatokat és kiemelte: az egész kandidálás során tiszta kampányt folytattak. Ugyanakkor ausztrál politikusok azt követelik, hogy a FIFA fizesse vissza azt a közel 40 millió dollárt, amit az ausztrálok költöttek a pályázatra.

A 2018-as vb-t elnyerő oroszországi pályázat vezetője, Alekszej Szorokin elmondta: ugyan ők is kaptak minimális kritikát, de továbbra is teljes mértékben együttműködnek a FIFA-val.