114. éves közgyűlésére sereglett össze – Simicskó István sportállamtitkár jelenlétében – a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tagsága, ezen indult újra az elnöki tisztért Csányi Sándor egyedül induló eddigi vezető. A közgyűlés elején a közelmúltban elhunyt labdarúgó-legendákra emlékeztek, köztük Grosics Gyulára, Buzánszky Jenőre és Sándor Károlyra.
Csányi Sándort az MLSZ közgyűlése egyhangú szavazással 2020-ig elnöknek megválasztotta.
A közgyűlés további határozata értelmében az MLSZ 3 fő szponzora a továbbiakban az OTP, az Adidas és a Szerencsejáték Zrt. lehet.
Az elmúlt időszakról szóló elnöki beszámolójában Csányi Sándor elmondta, az MLSZ gazdálkodása stabil, vagyona 388 millió forintnyival gyarapodott, most 2,4 milliárdos, a 2010 óta eltelt időben többszörösére nőtt. TAO-s pénzből mintegy 32 milliárd forint ment át a szövetség keze alatt. Az elmúlt fél évben három számjegyű esetben szálltak ki helyszíni ellenőrzésre pénzfelhasználással kapcsolatban, 224 esetben szabálysértésre bukkantak, sok esetben pedig visszafizetésre kötelezték a támogatások felhasználóit.
Azt is elmondta, hazánkban 215 ezer igazolt labdarúgó játszik mintegy 11 ezer csapatban, ez jelentős növekedés. Az MLSZ égisze alatt 100 ezer mérkőzést bonyolítottak le, ehhez képest Csányi szerint elenyésző volt a panaszok száma.
Beszámolt a debreceni, a Pancho és a Groupama Aréna elkészültéről, és bejelentette, 2020 előtt készen lesz az új Puskás-stadion is, ahol Eb-meccset játszanak majd. Jelenleg 28 stadion rekonstrukciós munkálatai zajlanak vagy tartanak előkészületi fázisban – derült ki az elnöki prezentációból.
Sikeresnek nevezte a futballkártya bevezetését, felidézte, a magyar–görög Eb-selejtezőre a jegyek 60 százalékát kártyával, a neten keresztül vásárolták meg. „A kártya meg fog maradni”, szögezte le, hozzátéve, nem befolyásolja egyes szurkolói csoportok tiltakozása. Hozzátette: a kártyának csak egy részfeladata a biztonság megőrzése, ez alapvetően szolgáltató eszköz.
Szót ejtett a pályán elért eredményekről: „viszonylag jó úton vagyunk”. Szerinte azért vannak ilyenek, például a FIFA-ranglistás helyezés és a kalapbeosztásunk, amelynek köszönhetően a 2. kategóriából kezdhettük a 2016-os Eb-re kijutásért folytatott küzdelmet. Csalódásként éli meg, hogy Európában csak nagyon lassan közelítünk az első harmad felé, az utánpótlás sem ért el áttörést, és a klubcsapatok sincsenek jelen a nemzetközi porondon, ezzel kapcsolatban forrásátcsoportosítást ígért.
A hazai bajnokságra rátérve elmondta, csökken a magyar játékosok mérkőzéseken töltött perceinek aránya, a következő idényben – mint bejelentette – korlátozni kívánják a külföldi játékosok számát, utánpótláspénzt nem fognak adni olyan csapatoknak, aki nem szerepeltet utánpótláskorú játékost. Ilyen megkötés a nemzetközi porondon szereplő csapatoknál nem lesz. Nem tartja elfogadhatónak, hogy akadémiát tartó csapatokban kilenc külföldi játékos is kezdőcsapat tagja.
– Több NB I-es csapat torka véres – fogalmazott a későbbiekben Csányi Sándor, aki szerint például a Győr esetében kérdéses, hogy be tudják-e fejezni a bajnokságot, ez pedig újra felveti a kérdést, hogy nem lenne-e érdemes egy kisebb létszámú bajnokságot elindítani.
A rendszeres klubbüntetésekről szólva elmondta, a szurkolók megrendszabályozását a kluboknak saját kézbe kellene venniük, párbeszédet szeretne ezért a csapatokkal. A fogadási csalásokkal kapcsolatban leszögezte, akinek ilyen a tudomására jut, haladéktalanul feljelentést kell tennie.
A kormányt és az MLSZ-t érő kritikákra egy, a forráselosztást részletező kisfilmmel válaszolt, amelyből kiderült, a nyereséges vállalkozások TAO-pénzéből csak 10 százalék áramlott a sportba, ennek fele folyt a labdarúgásba.
