Az olasz kivételével véget értek a komoly európai bajnokságok, és a kontinens nemzetközi kupáiban is már csak a végső győztes kiléte kérdéses. Több nagy csapat is várakozáson alul szerepelt, de voltak olyan sztárgárdák is, melyek anyagi helyzetük vagy hírnevük miatt egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy trófea nélkül maradjanak egy adott idényben. Már most elkezdődött a keretek átalakítása, és az sem mindegy, jövőre ki trenírozza majd a csapatokat.
A spanyol futballban minden a két óriásról, a Real Madridról és a Barcelonáról szól, így természetesen ennél a két gárdánál a „legforróbbak” a kispadok. A Madridnál Florentino Pérez, a klub mindenható elnöke már lépett is, ugyanis közvetlenül a szezon végén világossá vált, hogy Carlo Ancelotti vezetőedzőnek távoznia kell, és a jövő héten már új edzője lesz a Királyiaknak. Pérez amúgy is nagy edzőfaló hírében áll, és hiába játszott jó focit az olasz mesterrel a Real, mindent meg kellett volna nyerni. A 2013/14-es szezonban ugyan meglett a tizedik Bajnokok Ligája-trófea, a bajnokságban nem sikerült a csúcsra jutnia Ancelottinak. A Real az elmúlt hét spanyol kiírás során csak egyszer jutott el a bajnoki címig, így nincs sok türelem a trénerek irányába, ráadásul 1993 óta kupát is csak kétszer nyert a Real, igaz, azt az utóbbi öt évben tette, egyszer Ancelottival.
A madridi eredménysor akár impozáns is lehetne, de a katalánoké mellett haloványnak tűnik; a Barca az elmúlt időszakban uralta a spanyol bajnokságot és az európai kupaporondot – az utóbbi hat évben négy bajnoki cím, tíz év alatt három BL-győzelem –, márpedig a világ legértékesebb klubjának tartott Real Madrid nem engedheti meg a presztízsveszteséget, miszerint a fő ellenlábas elorozza előle a dicsőséget.
Ancelottit sem követheti akárki a kispadon, „nevet” kell igazolnia Péreznek, ha az általa megálmodott „galaktikus Real-filozófiát” akarja követni. Jelöltekben nincs hiány, felmerült már Jürgen Klopp, Zinedine Zidane, Unai Emery és Michel neve is, ám a befutó a Napolitól elköszönő Rafa Benítez lehet. Ernesto Bronzetti, Carlo Ancelotti ügynöke az elmúlt napokban a Rai Sportnak arról beszélt, hogy 99 százalék, hogy a madridi kötődésű Benítez ülhet majd le a királyiak kispadjára. Így ő lehet 2003 óta a tizenharmadik trénere a királyiaknak Neki az is növelheti az esélyeit, hogy Pérez spanyolul beszélő edzővel képzeli el a jövőt.
Bronzetti további érdekes dolgokat is mondott: „Ancelotti egy évet ki fog hagyni. A csapat játékosainak egy része aggodalmát fejezte ki a távozása miatt, voltak olyanok is, akik sírtak, mikor bejelentette távozását”.
Ha nem ismernénk a spanyol gigászok megalomániáját, azt gondolnánk, hogy a Barcelonánál egy ilyen sikeres szezon után nincs edzőkérdés. A katalánok megnyerték a spanyol bajnokságot, kupadöntőt játszanak az Athletic Bilbaóval, tíz éven belül negyedszer nyerhetik meg a BL-t, ha június 6-án megverik Berlinben a Juventust. Azonban a siker nem minden Barcelonában, hiszen nem feltétlenül Luis Enrique szava dönt a katalánoknál, annál inkább Lionel Messié, akiből annyi pénzt szed ki a Barca, amennyit pusztán sporteredményekkel nem tudna megkeresni. A „örökös aranylabdás” argentin pedig ebben a szezonban többször is összerúgta a port edzőjével, így Josep Maria Bartomeu klubelnöknek okosan kell lavírozni, ha egyensúlyt akar a csapat öltözőjében.
Tovább árnyalja a helyzetet, hogy a Neymar leigazolása körüli pénzügyi manőverekbe akár bele is bukhat a klubvezető. A nyári, előre hozott elnökválasztást a Barcelonánál azzal lehet majd megnyerni, ha nagyot ígérnek a socióknak (az elnököt a klub tagjai, a sociók választják meg). Ez sem Luis Enrique malmára hajtja a vizet, ugyanis bedobták már Pep Guardiola nevét is, azaz egy elnökjelölt akár azzal is kampányolhat, hogy visszacsábítja a jelenleg Münchenben dolgozó legendát, aki a Barcelona szurkolóinak többet jelenthet, mint Luis Enrique. Aki egyébként szintén besöpörheti az összes megszerezhető címet az idén. És akkor még nem beszéltünk a jelenlegi Barcelona-edző érzéseiről, akinek egy ilyen sikeres szezon után is azzal kell szembesülnie, hogy nem biztos a helye a katalánok kispadján. Maga Enrique is azt nyilatkozta, még nem döntött jövőjéről, majd csak a szezon után foglalkozik a kérdéssel, addig a kihívásokra koncentrál.
Ha már szó volt Carlo Ancelottiról, akkor érdemes Olaszország felé venni az irányt. Itáliában az évek óta vergődő AC Milan és a csalódott Napoli vált majd vezetőedzőt a nyáron, mindkettőt szinte biztosra lehet venni. A bajnokságból még egy forduló van hátra, de a vörösök már nem érhetnek feljebb a nyolcadik pozíciónál. A sikertelenség miatt a klub szurkolói apátiába süllyedtek, és Berlusconiéknak gyorsan ki kell találniuk valamit, hogy ne szürküljenek bele a középmezőnybe. A gondok egyik részét, úgy tűnik, sikerül orvosolni; a thaiföldi Bee Taechaubol személyében új többségi tulajdonosa lesz a Milannak, aki már kijelentette: „A klub jelenleg nem ott van, ahol lenni kellene, azaz a Serie A bajnoki címéért folytatott harcban és a Bajnokok Ligájának végelszámolásánál. Kemény munkával, elkötelezett vezetőséggel és bölcs befektetéssel biztos vagyok benne, hogy visszahozhatjuk a dicsőséges napokat és trófeákat szerezhetünk, ahogy azt a Milan-szurkolók elvárják.”
A pénzügyi oldal tehát rendeződni látszik a Milannál, de ugyanilyen fontos lesz a sportszakmai előrelépés is, melynek Carlo Ancelotti visszatérése lehetne az első mérföldköve. Bár Bronzetti, az edző ügynöke arról beszélt, hogy Ancelotti pihenne egy kicsit, nehéz elképzelni, hogy a Mr. Bee által „feltőkésített” Milan ajánlatát ne fontolná meg a klubbal edzőként két Bajnokok Ligája-serleget is elhódító mester. Nem valószínű, hogy egy évig várna rá a Rossoneri, ugyanis az építkezést azonnal el kell kezdeni a Milannál.
Ancelotti mellett felvetődött Jürgen Klopp neve is, a Dortmundot elhagyó tréner ugyanis remek csapatépítő, és most erre lenne szükség Milánóban. A német mellett szól továbbá, hogy attraktív futballt játszat és nemzetközi szinten is ütőképes csapatot tud kialakítani, de Ancelottit a hazai pálya előnye hozhatja helyzetbe vele szemben.
Ráadásul Mr. Bee nemcsak a pénzét hozza, hanem a Doyen Sportsszal egy befolyásos üzleti partnert is maga mellett tudhat, de a játékjogokkal üzletelő, a nemzetközi futballélet döntéseit befolyásolni is tudó ügynökséggel még meggyűlhet a baja az olaszoknak.
A Napoli ellentétes utat járt be az előző években, mint az AC Milan, a közös ugyanakkor az, hogy a délolasz klubnak sem sikerült igazán nagyot dobnia a közelmúltban. A hatalmas anyagi áldozatok ellenére a bajnokságban csak a dobogóig jutott el a nápolyi csapat, idén pedig egyelőre csak a negyedik helyen állnak, ráadásul az Európa Liga-döntő sem jött össze nekik. Benítezért már bejelentkezett a Real Madrid, így Aurelio de Laurentiis klubelnöknek nem sok ideje maradt megtalálni az utódját, ha a felkészülés elejére és az átigazolási időszak kezdetére már új trénert szeretne a gárda élén látni.
Benítez távozásában az az érdekes, hogy bár a levegőben lógott, hogy nem hosszabbítja meg nyáron lejáró kontraktusát, egy esetleges európai kupadöntő bebiztosíthatta volna az új szerződését. De ezt elbukták – kiesés a Dnipróval szemben az EL-elődöntőben –, a Bajnokok Ligáját érő harmadik hely sem biztos már, így nagyot fordult a világ a Napolinál. Csütörtökön sajtótájékoztatót tart az elnök és a tréner, nem nehéz kitalálni, mi lesz majd a téma. A napokban valószínűleg itt is nevek tucatja merül majd fel lehetséges vezetőedzőként.
Ha már annyi szó esett Jürgen Kloppról, akkor érdemes megnézni azt is, hol köthet ki a dortmundi sikeredző. A Borussia idénye katasztrofálisan indult, a csapat a bajnokság félidejéig a tabella legalsó részén szerénykedett, rengeteg sérülttel és akadozó játékkal. Az új igazolások nem váltak be (Mikhtaryan, Immobile), a régiek pedig, úgy tűnt, belefásultak a dortmundi rendszerbe. De a Bajnokok Ligájában jól ment a Ruhr-vidékieknek, a 16 között a Juventus állította meg őket, és a szezon végére csak odaértek a hetedik helyre, ráadásul még hátravan a Német Kupa döntője, ahol megmenthetik az idényüket, ha legyőzik hétvégén a Wolfsburgot.
Jürgen Klopp a tavaszi szezon közepén jelentette be nyári távozását, gyakorlatilag akkor táltosodott meg a Borussia, bár a két dolognak valószínűleg vajmi kevés köze van egymáshoz. Utódja Thomas Tuchel lesz.
Klopp lehetséges szerepvállalása volt az elmúlt hónapok slágertémája, hírbe hozták a Real Madriddal, a Milannal, a Fenerbahcéval, az Arsenallal, a Manchester Cityvel, a Liverpoollal, a West Hammel, de még a Bayern Münchennel is. Az elmúlt napokban aztán megindult az edzőkeresés Madridban és Milánóban is, egyelőre egyik helyen sem Klopp tűnik a befutónak, de a helyzet még könnyen változhat.
A Bayernnél csalódásként élték meg az elmúlt két évet, hiába a két bajnoki cím, a Bajnokok Ligájából tavaly a Real Madrid, idén pedig a Barcelona söpörte kis iskolajátékkal a bajorokat az elődöntőben. Talán nem véletlen; ennél a két klubnál pontosan tudták, hogy mi az ellenszer a Guardiola-féle focira. Pont ezt vetik a katalán sikeredző szemére a Bayern szurkolói is; a Jupp Heynckes vezette BL-győztes csapat „szuperfocija” átalakult, lelassult, kiszámíthatóvá vált, legalábbis a legmagasabb szinten már van ellene ellenszer, Németországban még nincs. De mivel Guardiola mindent megkapott a Bayern vezetőitől, így eddig sokan csalódásnak tartják bajorországi ténykedését. Mindenesetre a katalán egy évet biztosan marad még Münchenben – legalábbis ezt állítja.
Neve szóba került a Manchester Citynél, korábbi egyesületénél, a Barcelonánál, de még a brazil válogatottnál is. Jövőre lejár a szerződése, de a klubelnök, Karl-Heinz Rummenigge már a hosszabbításon gondolkodik. Azonban ha 2016-ban sem nyer Bajnokok Ligáját az anyagiakban bővelkedő bajor klubbal, könnyen meginoghat a pozíciója.
És hogy miért is van terítéken Guardiola esetleges eligazolása? A Manchester Cityt irtózatos olajpénzekből pumpálták fel az elmúlt években, de a gárda hazai sikereken kívül nem sokat tud felmutatni, sőt feltűnően szenved a nemzetközi porondon. A klub sportigazgatója pedig az a Txiki Begiristain, aki a barcelonai sikerévek alatt dolgozott már együtt Peppel, így nem csoda, hogy kitartóan csábítja jelenlegi munkaadójához a kétszeres BL-győztes trénert, aki új szintre emelhetné a Cityt. Manuel Pellegrinit amúgy is szinte minden idény végén kirúgja a sajtó, de a chilei menedzser eddig még mindig kapott egy új lehetőséget, bár valószínűsíthető, ha Guardiola kötélnek állna, akkor Pellegrini új munkát kereshetne.
Az átigazolási hírek másik idei főszereplőjének, Carlo Ancelottinak is felmerült a neve Manchester újgazdag csapatánál, ráadásul ő még rendelkezik is Premier League-rutinnal, lévén a Chelsea-nél már eltöltött egy rövidebb időszakot. Mindenesetre ha Pellegrininek távoznia kell, biztos, hogy rutinos edzőben, ismert névben gondolkoznak majd a manchesteri vezetők, talán éppen a mindenkivel hírbe hozott Jürgen Klopp lesz a megoldás a City gondjaira.
Vannak problémák Liverpoolban is; tavaly éppen hogy lecsúsztak a hosszú évek óta vágyott bajnoki elsőségről (a Pool 25 éve volt utoljára bajnok, amióta Premier League-nek hívják a pontvadászatot, még nem nyerte meg a ligát), most pedig meg kellett elégedniük a hatodik hellyel, amellyel ugyan kijutottak az európai kupaporodra, de a Mersey partján nem ezt a lécet kell átugrani. Brendan Rodgers menedzseri állása akkor ingott meg, amikor a csapat az utolsó fordulóban egy hatost kapott a Stoke-tól („ha a tulajdonosok azt szeretnék, hogy menjek, akkor távozom” – mondta az 1963 óta nem látott mértékű vereség után), bár később a vezetőség megerősítette pozíciójában az angol mestert. Nem nehéz kitalálni, hogy a Liverpool kispadjával kapcsolatban is felmerült Jürgen Klopp neve, de bárki is vezeti majd a közeljövőben a klubot, egy új korszakot kell majd nyitnia, ugyanis ez volt a csapatkapitány-klublegenda Steven Gerrard utolsó szezonja a vörösök mezében.
Itt kell szót ejteni még a Manchester Unitedről, ráadásul ellenkező előjellel. Az idényt gyengén kezdő, a nemzetközi kupákról tavaly szégyenszemre lemaradó óriásklub Luis van Gaal vezetésével a szezon második felében magára talált, így elcsitultak az öntörvényű holland távozását sürgető hangok is. Úgy tűnik, Sir Alex Ferguson távozása után végre magára talál a klub, a PL negyedik helye is ezt bizonyítja. Van Gaal pedig nyugodtan kezdhet neki az új szezonnak, hiszen most nem az ő leváltásáról szólnak majd a futballhírek.
A bajnok Videoton edzője, a katalán Joan Carrillo könnyen lehet, hogy elhagyja a fehérvári együttest, ami a bajnoki cím és a magyar szinten jónak mondható futball után meglepőnek tűnhet, azonban ha a korábbi Vidi-tréner, a portugál Paulo Sousa példája lebeg a szeme előtt, akkor az egy komoly európai karrier lehetőségével is kecsegtethet. Sousa egy figyelemre méltó Európa Liga-szereplés után kapott izraeli lehetőséget, most pedig már a BL-ben vitézkedő, hazájában egyeduralkodó svájci Basel edzője. Carrillo egyelőre kontinentális eredményeket még nem ért el, de ez nem zárja ki, hogy valahonnan már kapott egy csábító ajánlatot – Horvátország vagy Izrael lehet az új célállomás –, ami pénzügyileg és akár szakmailag is kifizetődőbb lehet, mint az NB I-es edzősködés. Sajtóinformációk szerint már meg is van az utódja, de az sem kizárt, hogy marad Székesfehérváron, és a Sousa-i utat választja, azaz felhívná magára a figyelmet a nemzetközi porondon is.
A Fradinál Thomas Doll helye megkérdőjelezhetetlen, habár a friss kupagyőztes trénerének nem titkolt vágya, hogy újra a Bundesligában dolgozhasson. Korábban már hírbe hozták a küszködő Hamburggal, ám ott a szintén hamburgi kötődésű Bruno Labbadia mellett tették le a voksukat a vezetők. Bár a Doll által preferált játékstílus nem minden fradistát nyert meg, a stabillá tett Ferencváros és a kupagyőzelem megerősítette a német edzőt a rekordbajnok kispadján, ráadásul bírja a Fradi teljhatalmú urának, a politikus-elnök Kubatov Gábornak is a bizalmát.
Az MTK-nál Garami József posztja betonbiztos, ha bajnok lesz, ha kiesik a kék-fehér csapat, ő érinthetetlen. Váltásra akkor kell számítani, ha mindenki Józsi bá’-ja a távozás, esetleg a visszavonulás mellett döntene a közeljövőben.
A Debrecennél Kondás mester jelenti az állandóságot, az Újpestnél a szerb Nebojsa Vignjevics viszonylag jó munkát végez, legalábbis annak függvényében, hogy a liláknál rég nem látott káosz veszi körül a csapatot. A mostanában minden bajnokságot nagy reményekkel kezdő Diósgyőrnél a következő szezonban a Kecskeméttel jól szereplő Bekő Balázs váltja Vitelki Zoltánt, aki a Tomiszlav Szivics távozása utáni interregnumban vezeti a DVTK-t – Borsodban már csak ilyen a modern futball mostanában. Az ETO-tól a kolozsvári CFR-t pénzügyi okokból elhagyó Vasile Miriuta ugyancsak pénzügyi okokból távozik, a „gazdátlanul” maradt győri klub pedig a Quaestor-botrány után a harmadosztályba kényszerül.
