Azután, hogy pótselejtezőn Norvégiát oda-vissza verve a magyar válogatott kivívta a jogot, hogy júniusban ott legyen a franciaországi Európa-bajnokságon, jöhet a következő nagy csata. Bár a december 12-i, szombati megmérettetés kimenetele Fortuna kezében van. Ugyanis Párizsban este hat óra után kiderül, mely csapatokkal, hol és mikor küzd meg a Bernd Storck vezette nemzeti tizenegy. Fortuna szerepét átvéve statisztikai mutatókat vizsgáltunk meg, melyik csoport lenne a válogatott számára a legideálisabb, és melyik az, amelyiket jó volna elkerülni.
Amennyiben a legfrissebb FIFA-rangsort vizsgáljuk – amelyen hazánk eddigi legjobb helyezésén található – az élen Belgiummal és Spanyolországgal, akkor a legjobb és legrosszabb csoport beosztása között nagy különbségek találhatók.
Az előbbi, tehát papíron a legkedvezőbb csoport számunka az, ha az első kalapból a ranglistán mögöttünk álló Franciaországot kapjuk. A második ötösből a legjobb „választás” Ukrajna lenne. Míg a negyedik vonalból egyértelműen Albánia lenne a legörömtelibb húzás.
Tehát így néz ki a FIFA-rangsor alapján kialakított legkedvezőbb csoport:
Franciaország, Ukrajna, Magyarország, Albánia.
És hogy mi lenne a legrosszabb? A rangsor élén álló Belgium, a tizedik pozíciót elfoglaló Ausztria, majd a Gareth Bale vezette tizenhetedik helyezett Wales csapatával megmérkőzni.
Íme tehát a kerülendő csoport: Belgium, Ausztria, Magyarország, Wales.
Azonban több szakember a FIFA-rangsort nem találja megfelelőnek, többen az Élő-pontrendszer szerinti számítást tartják a leghitelesebbnek. Az Élő Árpád fizikaprofesszor által eredetileg a sakkban alkalmazott rendszer lényege, hogy egy-egy mérkőzés eredményét az egyes csapatok addigi játékerejét képviselő változó határozza meg.
Amennyiben az Élő-pontrendszerben és az Európa-bajnokságon is szereplő országokat vesszük figyelembe, akkor a következőkre jutunk. A magyar válogatott számára így nézne ki a legideálisabb sorsolás:
Portugália, Oroszország, Magyarország, Észak-Írország.
A legrosszabb négyes pedig ez lenne:
Németország, Olaszország, Magyarország, Törökország.
Rangsorokon, ranglistákon túl egy másik szemszögből is érdemes megvizsgálni vágyainkat. A Chris Anderson és David Sally által jegyzett Számháború című könyv egyik alapgondolata, hogy a be nem kapott gólok értékesebbek a belőtt góloknál. A szerzőpáros több ezer Premiere League-mérkőzést vizsgált meg, ez alapján pedig megállapították, hogy a kapott gól nélkül befejezett mérkőzések átlagosan 2,5 pontot, míg a lőtt gólok nagyjából 1 pontot érnek.
Pintér Attilát tavaly ősszel a válogatott élén váltó Dárdai Pál a brit szerzőpáros által felvázolt alapfilozófiájára épített – és ezt vitte tovább Bernd Storck is. Azaz elsődleges a védekezés megszervezése, ez után jöhet a támadás felépítése. Hogy ez miként kapcsolódik a vágyott csoportokhoz? Ahogy már több fórumon, több szakértő hangoztatta, a magyar válogatott védekezése összeállt, így érdemes megvizsgálni az áhított csoportot az esetleges ellenfelek gólerőssége szempontjából is.
Az első kalapból a legkevesebb gólt a Portugálok szerezték. Mindössze tizenegyet. A találatok nagy részét Cristiano Ronaldo jegyzi.
A második kalapból a tizennégy gólos Ukrajna áll a képzeletbeli lista utolsó helyén. Keleti szomszédunk találatainak nyolcvan százalékát a ranglisták hátsó helyein álló Luxemburg és Fehéroroszország ellen szerezte.
A negyedik, azaz az utolsó kalapból a legkevesebbszer Albánia zörgette meg az ellenfelek hálóját. A nulla nagyobb, mint egy elv alapján vett csoport tehát így áll össze:
Portugália, Ukrajna, Magyarország, Albánia.
Természetesen az éremnek van másik oldala, az alábbi négyes az egyes kalapok legerősebb csapatait tartalmazza:
Anglia, Svájc, Magyarország, Írország
