Stadiont könnyebb építeni, mint futballt

A magyar futballt mint terméket el kellene adni, de a jelenlegi rendszerben ez nem érdeke a hazai kluboknak.

Bár mint Szabados hozzátette, Dzsudzsákék történelmi sikerére egy átfogó marketingkampánnyal lehet építeni. Hosszú távon ez is ösztönözheti a futballtól eltávolodókat, hogy újra a stadionok felé vegyék az irányt. De azért ennél összetettebb a totális sikerhez vezető út. Ugyanis – ahogy a közgazdász gondolatmenetéből kiderül – egyelőre csak a labdarúgás egyik eleme adott. A futball kiegészítő szolgáltatása, amelynek alapját a megfelelő létesítmények és körülmények jelentik, már megvannak. Ehhez kell „felnőnie” az alapszolgáltatásnak, a pályán mutatott játéknak. „Stadiont jóval könnyebb felépíteni, mint futballkultúrát. A labdarúgásnak több idő kell, hogy felnőjön az infrastruktúra mellé” – hangsúlyozta Szabados. Szerinte a szurkolói kártya miatti tiltakozások is hozzájárultak a nézőszám visszaeséséhez, de ez abszolút módon korántsem jelent nagymértékű zuhanást.

A fő probléma, hogy a klubok profitorientáltak, és a bevételeik nagy részét nem piaci forrásból, tehát nem a belépőjegyekből szerzik. Amennyiben megvizsgáljuk, miből jut pénzhez egy-egy klub, az alábbi elosztást kapjuk:

Az MLSZ elnökségi tagja, Török Gábor nem olyan rég igen markánsan fogalmazott a Nemzeti Sportnak adott interjújában a klubok marketingtevékenységét illetően:

„Azt vettem ugyanis észre, hogy néhány csakugyan remek kezdeményezés után a csapatok elkényelmesedtek e téren. Ölbe tett kézzel számolgatják az MLSZ-en keresztül kapott támogatásokat, és nem foglalkoztatja vagy izgatja őket különösebben, hogy hányan járnak ki a meccseikre. [ ] A kluboknak be kell látniuk, hogy szükség van a szurkolókra, még akkor is, ha idehaza nem származik számottevő bevételük a jegyértékesítésből.”

A hangsúly tehát az ösztönzésen van, hiszen az OTP Bank Liga élmezőnyébe tartozó klubok  évi 1-2 milliárdos költségvetéssel rendelkeznek (a kisebbeknél ez az összeg 400 millió forint körül van), így nincsenek rászorulva a szurkolói bevételre vagy a komolyabb merchandising-rendszerre, marketingre. „Jó példa a futball értékesítésére Skócia, ahol egy alacsony színvonalú élvonal mellett komoly marketinggépezet működik. Emiatt a legegyszerűbb futballt játszó első osztályú csapat mérkőzését is rengetegen látogatják” – emeli ki a szakember.

„A kulcs a következő: a magyar futballt mint terméket el kell adni” – jelentette ki a sportközgazdász. Azért is fontos a megfelelő marketing, mert hazánkban még mindig negatív a magyar futball megítélése. Ennek megváltoztatása érdekében ketté kell választani az elérés módját: „egyrészt az MLSZ-nek saját tömegkommunikációját kéne erősíteni, a kluboknak pedig mikromarketing megoldással elérni a futballt szerető emberekhez. Utóbbi elem azért fontos, mert a Ferencváros kivételével gyakorlatilag minden csapat egy-egy városra vagy kerületre koncentrálódik” – emelte ki Szabados. Rámutatott, hogy ugyan sok lépés történt afelé, hogy az alaptermék, azaz a labdarúgás megfelelőbb legyen, de az igazi célcsoportot, a családokat még nem sikerült elérni. De az is fontos, hogy a legnagyobb számban mérkőzésre járó alacsony jövedelműek mellett a nagyobb anyagi javakkal rendelkező rétegnek is megmutassa a szövetség, hogy érdemes a magyar focit választani.

A többszereplős fejlődési folyamatot tehát komolyan felül kell vizsgálni, hiszen a szövetség 2020-ra átlagban 6000 nézőt szeretne látni az NB1-es meccseken, ehhez pedig szurkolók kellenek a stadionba, nem pedig közmunkások.