Gyanús ügyletek zajlottak a 2018-as orosz és a 2022-es katari vb-rendezés odaítélése során, az egész botrányba végül belebukott Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nem sokkal korábban – sokadjára – újraválasztott elnöke, Jérome Valcke korábbi FIFA-főtitkár és Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke is. Blattert és Platinit nyolc évre tiltották el, ezt végül hat-hat évre csökkentették. Október óta a kameruni Issa Hayatou vezette ideiglenes elnökként a szervezetet – ő maga sem feddhetetlen, amint azt itt bemutattuk –, most viszont eljött az idő, hogy új korszak kezdődjön a FIFA-nál.
Utánajártunk egyébként annak is, hogy miként lehet elnökké válni a világ egyik legnagyobb hatalmú nem kormányzati szereplőjénél. Bárkiből nem lehet FIFA-elnök, ugyanis a 2015. áprilisi FIFA-alapszabályban (PDF) lefektetett elvek szerint csak az lehet a FIFA elnökjelöltje, aki öt tagszövetség ajánlását is csatolja pályázatához. Emellett további kritériumként a dokumentum 22. oldalán az is áll, hogy a jelöltnek az elmúlt öt évből kettőt valamilyen futballszövetségben (országos, kontinentális vagy világszinten) kellett dolgoznia. A szabályozást egyébként jó eséllyel egy újságíró miatt alakították így, erről bővebben itt meséltünk.
Oké, de kik közül lehet választani? Kezdjünk az esélyesebbekkel, majd azokkal, akikből valószínűleg nem lesz FIFA-elnök.
Gianni Infantino
A negyvenöt éves, olasz származású, svájci ügyvéd 2000 óta dolgozik az UEFA-nál, olaszul, franciául, spanyolul, angolul és németül is anyanyelvi szinten beszél. Jogi ügyekkel foglalatoskodott a szervezetnél, majd egyre feljebb lépkedett, miközben szorosra fűzte a szálakat az Európai Unióval és annak kormányaival. 2009 óta az UEFA főtitkára – azaz Platini jobbkeze –, ő felügyelte az Európa-bajnokságok résztvevői létszámának bővítését, amelynek révén Magyarország is ott lehet az idén Franciaországban. Emellett szintén a nevéhez (is) fűződik a 2020-as Európa-bajnokság tizenhárom helyszínen való megrendezése – ezek egyike Budapest lesz. Nem csoda, hogy Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke is őt támogatja. Azt követően jelöltette magát, hogy az UEFA elnökét, Michel Platinit eltiltották. Elnökként a foci-vb-k mezőnyét negyvenországosra bővítené.
Salman bin Ibrahim al-Kalifa
A bahreini sejk tavaly novemberben lett ötvenéves, 2013 óta ő vezeti az Ázsiai Labdarúgó-szövetséget, egyben a FIFA alelnöke is. Ázsia és Afrika nagy része őt támogatja, de nem egyhangúlag. A Karib-szigetekről és Dél-Amerikából is vannak támogatói, így ő lehet Infantino nagy ellenfele. Ám a 2011-es bahreini felkelések idején elkövetett emberijog-sértések, valamint korábbi választásicsalás-gyanúk miatt sok kritika érheti a szunnita sportvezetőt. Fő ígérete, hogy elvenné a végrehajtó jogköröket az elnöki pozíció birtokosától.
Ali bin al-Husszein
Jordánia hercege negyvenéves, az Egyesült Királyságban és az USA-ban is tanult, itt birkózott is. Arab, angol és cserkesz nyelveken beszél nagyon jól, a fociban pedig két szövetségnek is elnöke: a jordánnak és Nyugat-ázsiai Labdarúgó-szövetségnek. Már 2010-ben indult a FIFA-elnöki posztért, de alelnöki jött össze, 2015-ben pedig ismét legyőzte őt Sepp Blatter. Elég jó esélyei voltak az idén, ám az ázsiai szövetség végül nem állt mögé, így bizonyos afrikai országokban bízhat. Jó eséllyel ő a legtisztább jelölt, de a két esélyes mellett nem nagyon rúghat labdába. Fő ígérete, hogy a FIFA korrupciós ügyeiről szóló Garcia-jelentést teljes egészében nyilvánosságra akarja hozni. Ő volt az is, aki a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult, hogy átlátszó legyen a szavazófülke, és független szavazatszámlálók működjenek közre. A CAS ugyanakkor szerdán elutasította a beadványokat.
Jérome Champagne
Az ötvenhét éves francia sportpolitikus korábban Sepp Blatter jobbkeze volt, tavaly elindult ellene, de nem gyűjtött elegendő ajánlást, így a szavazólapokra sem került fel, pedig magyar klubok is támogatták. A korábban sportújságíróként is dolgozó Champagne mellé néhány kicsit nagyobb tényező is beállt: Pelé, Robbie Keane és George Weah, de csak néhány szövetség szavazatára számíthat. Champagne-ról itt írtunk bővebben.
Tokyo Sexwale
A hatvankét éves, dél-afrikai üzletembert egykor Nelson Mandelával együtt börtönözték be az apartheid rendszerben. Olajból és gyémántból gazdagodott meg – utóbbi miatt korrupcióval gyanúsítják –, segített a 2010-es vb megszervezésében – amely kapcsán szintén zajlanak vizsgálatok. Az afrikai szövetség nem támogatja, így nem nagyon van esélye.
A tizenháromezres zürichi Hallenstadionban február 26-án rendezendő, rendkívüli elnökválasztó kongresszusra már délelőtt megérkeznek a küldöttek, majd végigmennek a 12 napirendi ponton, amelyből 11. az elnökválasztás – előtte reformokról döntenek, amelyektől azt várják, hogy csökkentik majd a korrupciót a labdarúgásban. A voksolás előtt egyenként 15 perces programbeszédeket hallhatnak az egybegyűltek.
A jó eséllyel csak az este folyamán lezajló választás menete nem egyszerű, de megpróbáljuk elmagyarázni. 209 tagországa van a FIFA-nak, ebből 207 jogosult szavazásra Kuvait és Indonézia felfüggesztése miatt: 54 afrikai, 53 európai, 46 ázsiai, 35 észak- és közép-amerikai, 11 óceániai (Ausztrália Ázsiához tartozik) és 10 dél-amerikai. Minden országnak egy szavazata van, az elnökválasztás első fordulójában 139 voks szükséges a győzelemhez. Ha ezt senki nem szerzi meg, jöhet a második kör, ahol már 105 szavazat is elég ahhoz, hogy valakiből a FIFA elnöke legyen. Ha nem jön össze, addig szavaznak, amíg meg nem születik a győztes.*
Ázsia és Afrika országainak többsége Salman sejket támogatja, míg Infantinót Európa többsége, az összes dél-amerikai ország és a közép-európaiak többsége. Óceánia még nem döntött. A fentiek alapján nagyjából kiegyenlítődnek az erőviszonyok, de a fogadóirodák és a közvélemény inkább Infantino győzelmét tartja valószínűnek – ehhez viszont az kell, hogy a Salman sejket nem kedvelő Ali herceg beálljon mögé, hozva a rá szavazó országok voksait. Persze Óceánia még bezavarhat.
Akármennyire húzódik is majd el a választás, egy biztos: mindennel végezni kell éjfélre, mert át kell építeni a csarnokot egy szombati hokimeccs miatt.
* Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a második és további körökben egy-egy jelöltet visszaléptetnek. Ezzel szemben a valóság az, hogy nem kötelező visszalépni. A hibáért elnézésüket kérjük.
