Emlékeznek még? 2011 novemberében egy kisdorogi újságíró, Bittner Mátyás kitalálta, hogy mit lehetne kezdeni a lebontásra váró Puskás Ferenc Stadion székeivel: a kétezer főnél kisebb lakosságú kistelepülések sportkörei megkaphatnák az ülőalkalmatosságokat. Hiszen a falvak többségében lerobbant állapotban van a sporttelep, nincsenek székek, de még padok sem. Úgy véle, az államnak nem is igazán lenne ez teher, hiszen az igénylők saját szerelőkkel, saját fuvarossal indulnánk a fővárosba, ha megkapnák a lehetőséget.
Nem sokkal később, 2011 decemberének elején az akkori sportállamtitkár, Czene Attila és a Nemzeti Sportközpontok vezetője, Vígh László ígéretet tett arra, hogy a kistelepülések kapnak a Puskás székeiből és padjaiból. „A tervek szerint az igényeket az NSK gyűjti majd össze, és a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai iránymutatása alapján pályázatot ír ki azokra az eszközökre, amelyek az épülő, új Puskás-stadionnak már nem lesznek tartozékai” – állt az akkori hírben.
Eltelt több mint négy év, a székek sorsáról azóta semmi hír, míg a hivatalos szervek nem kívánnak megnyilvánulni az ügyben.
Akadozhat a megvalósulás
A Puskás Ferenc Stadion bontásával kapcsolatos munkálatokat lassíthatja, hogy a kormány bürokráciacsökkentő javaslatában a Nemzeti Sportközpontok is szerepel. Az intézmény jogutódja valószínűleg az irányító tárca, azaz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy halad a projekt, mikor kezdik a bontást, amelyet legutóbb 2016 elejére ígértek, elkészült-e már olyan lista, amelyen szerepel, hogy az igénylő települések mennyi széket vagy padot kaphatnak, és mit kell tenniük érte, vagy ha erre nincs lehetőség, mi annak az oka – ha egyszer pozitív példa is akad, az MTK-é (erről később). Kérdéseinket elküldtük a Nemzeti Sportközpontok számára, amelynek titkárságától ezt a válaszlevelet kaptuk:
„A Puskás Ferenc Stadion bontása hamarosan megkezdődik, a részletekről a beruházó a későbbiekben tájékoztatást fog nyújtani a sajtó részére. Addig is szíves megértésüket kérjük.”
Visszakérdeztünk, hogy legalább azt árulják el, hány kistelepülés nyújtott be igénylést, és van-e erről listája a Nemzeti Sportközpontoknak. Önök szerint milyen választ küldött az intézmény? Igen, szó szerint ugyanazt, mint az első esetben.
Kerestük az Emberi Erőforrás Minisztériumának Sportért Felelős Államtitkárságát is, amelynek korábbi vezetője, Czene Attila tett ígéretet a kistelepüléseknek. A Szabó Tünde vezette államtitkárságot emlékeztettük a korábbi ígéretre, és érdeklődtünk, mi történt azóta az ügyben. Az államtitkárság sajtóreferense – mintha csak összebeszélt volna a Nemzeti Sportközpontokkal – ezt írta:
„A közeljövőben elindul a Puskás Ferenc stadion bontása. A munkálatokról és azok tartalmáról a beruházó számol be a média képviselőinek. A hivatalos tájékoztatásig kérjük a megértését és türelmét.”
Czene Attila jelenleg a Magyar Szabadidősport Szövetséget (MSZSZ) vezeti, őt arról kérdeztük, szerinte Szabó Tünde betartja-e azt az ígéretet, amelyet még ő tett 2011-ben, illetve hogy van-e valamilyen ráhatása arra, hogy az ügy haladjon. Az MSZSZ munkatársa közölte, hogy kérdéseinket továbbították az elnöknek, ám Czene Attila azóta sem reagált lapunk megkeresésére.
Szerettük volna megtudni az MLSZ álláspontját is, ám tőlük sem érkezett válasz a kérdéseinkre.
Bittner Mátyás 2011-ben azt mondta az MNO megkeresésére, hogy 350 széket és 300 méternyi padot tudnának hasznosítani Kisdorogon. Most megkerestük Miszler Tibor egykori sportkörvezetőt is. Elmondta: Kisdorog 2011-ben ugyan csak informálisan jelezte igényét az ülőalkalmatosságokra, mindenesetre „előrelépés nem volt. Senki nem keresett minket, semmi sem történt”.
Ezt erősítette meg az MNO-nak Laufer Józsefné, a sportkör jelenlegi vezetője is. „Nem tudunk semmit. Szeretnénk székeket, a szállításban részt is tudnánk venni” – jelentette ki, majd elmesélte, hogy a kisdorogi önkormányzattól 1,2 millió forintot kapnak évente, ez működési költségekre megy el. A 750 fős településnek minden korosztályban vannak csapatai, mindenki focizik, még harminc kilométerről is járnak gyerekek a helyi csapathoz. A felnőttgárda játékosai maguk veszik a sportfelszerelésüket, és saját költségen jutnak el az idegenbeli meccsekre, minden más működési költséget a meglévő önkormányzati támogatásból fedeznek. Az egykor NB I-es játékost is kinevelő település fő pályája egy patak mentén fekszik, folyton vizes, így egy korábbi salakos játékteret is rendbe tettek, már kvázi ez a fő pályája a településnek. Mindkét helyre telepítenének a Puskás székeiből, amelyekre akár pénzt is áldoznának, de maximum néhány száz forintot darabonként, többre nem futja. „Ha van, aki megérdemelné az efféle támogatást, akkor az igenis Kisdorog” – zárta szavait a sportkör vezetője. Lauferné szívesen lát bárkit, aki kíváncsi a település sportéletére.
A szomszédos Tevel is hasonlóan járt el. „Hivatalos igénylést nyújtottunk be 2011-ben, de azóta sem kaptunk választ. Azt hittük, elúszott a dolog” – mondta az MNO-nak Héri Lászlóné polgármester. Az önkormányzati tulajdonban lévő Medosz SE-sporttelepen éppen lelátót építenek, így nagy szükség lenne a székekre – folytatta a polgármester. „Csökkentett áron vagy ingyen szeretnénk megkapni, mert újról nem is álmodhatunk” – tette hozzá. Héri Lászlóné szerint büszkék lennének rá, ha a Puskás székei lehetnének a pályájuk mellett.
Azt nem tudta megmondani, hogy mely települések igényeltek még – a szomszédos Kisdorogon kívül, ők is onnan értesültek a lehetőségről –, ahogy azt sem, hány széket lehetne megkapni és milyen feltételekkel.
Ami a Hidegkuti Nándor Stadion felújítása során történt, bizakodásra adhat okot a kistelepülések számára. Szegő Tibor, a klub kommunikációs igazgatója elmondta: három-négy egyesületnek adtak át a székekből ellenszolgáltatást nem kérve – az MTK-nak vagyonkezelői joga van a stadionra. Az első adagot még ők maguk bontották le, a továbbiakat viszont az igénylő egyesületekre bízták, hogy ne sérüljenek a székek.
Összesen 250-300 ülőhely került el ily módon a Hidegkutiból – folytatta Szegő Tibor. Szerinte erről csak szóbeli megállapodás született az egyesületek között. Szerinte mindenki szimpatikusan viselkedett, azok a kései igénylők is, akik a székek elfogyása után keresték meg az MTK-t.
Az egyesületektől kértek visszajelzést is arra vonatkozóan, hogy sikerült a székek felhasználása. A kőszegi Utánpótlás FC fotókkal és egy, a Kőszeg és Vidéke című helyi lapban megjelent újságcikkel illusztrálta, milyen lett az új tribünjük, ahol – a cikk szerint – ötszáz ülőkét hasznosítottak.
