Az Iszlám Állam szélsőségesei tavaly novemberben Párizsban mutatták meg először úgy igazán, hogy többé sem utcai kávézóban, sem koncerten nem érezheti tőlük biztonságban magát senki Európában. A halálos áldozatok száma tovább nőhetett volna, ha sikerrel jár az a két merénylő, aki megpróbált bejutni a francia–német barátságos meccsre. A kapunál feltartóztatták őket, így ott robbantották fel magukat. Belegondolni is szörnyű, mi lett volna, ha bejutnak valamelyik tömött szektorba. A találkozót lejátszották – annak ellenére, hogy a robbanást bent is lehetett hallani –, de kitörölhetetlen emlék, ahogy a biztonsági okokból a pályára terelt nézők némelyike arcába temetett kézzel várja a híreket.
Alig tíz nappal később Hannoverben egy szélsőséges iszlamista csoport a Németország–Hollandia mérkőzésen akart több bombát felrobbantani. A különítmény valószínűsíthető feje, aki rajta van a terrorgyanús személyek listáján, a lelátóról akarta videóra venni a pusztítást, ezzel viszont lebuktatta az akciót, ugyanis felismerték az aréna környékén. A meccset törölték, a szélsőségesek viszont olajra léptek. A díszpáholyban Angela Merkel német kancellár és a fél német kormány is helyet foglalt volna.
Ha valakinek a párizsi nemzeti stadionnál nem esett le, Hannoverben már bizonyára nyilvánvalóvá vált, hogy egy labdarúgó-mérkőzés tökéletes célpontja az Iszlám Állam terroristáinak. Innentől el is indultak a találgatások arról, hogy ennek tudatában hogyan lehet majd biztonságosan megrendezni a nyári labdarúgó-Európa-bajnokságot. A keddi brüsszeli támadások felerősítik a korábbi kételyeket: a metrórobbantás és a reptéri merénylet miatt nem merik az országban lejátszani a jövő keddi Belgium–Portugália barátságos mérkőzést. Ha a most is alkalmazott biztonsági lépésekből indulunk ki, akkor akár az egész Eb-t el lehetne halasztani, amennyiben a torna előtt újra lecsapna valahol az IÁ.
„Nem, ez vereség lenne, illetve győzelem a terroristáknak” – mondta a távirati iroda jelentése szerint szerdán az Europe 1 rádióban Manuel Valls francia kormányfő. Szavaihoz csatlakozott a sportállamtitkár és a futballszövetség feje is, persze nem is tehettek másképp. Mit kezdenének azzal a mintegy kétmillió szurkolóval, turistával, akinek a nyári szabadságot az Eb jelenti majd? Akik már most több millió eurót költöttek jegyekre, szállásokra? Ugyancsak nem lenne bölcs húzás kiszúrni a turizmusból élő francia boltosokkal, szállodákkal, szolgáltatókkal, akik évek óta várnak a nyári futballünnepre és a zsíros bevételre. Úgy tűnik, erre nem is kerül sor:
az UEFA inkább megrendezi üres stadionokban az Európa-bajnokságot, mint hogy lemondja a tornát.
Giancarlo Abete, az Európai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságának alelnöke kedden a Radio 24-nak azt mondta, az Eb nem olyan rendezvény, amelyet el lehet halasztani, ezért terrorgyanú esetén zárt kapuk mögött fognak játszani a csapatok. Így próbálják megoltalmazni a drukkereket.
A francia szervezőbizottság mintegy tízezer fővel tervezi biztosítani az Eb-t: meccsenként kilencszáz ember ügyel majd a rendre a rendőrökön, terrorelhárítókon kívül. A szurkolói zónákba a tervek szerint fémdetektoros kapun keresztül lehet majd bemenni, a kijelölt területeket mindennap alaposan átvizsgálják. Az már kevéssé érdekli az UEFA-t, mekkora biztonsági kockázata van annak, ha a stadionon kívül rekedt negyven-ötvenezer ember ezekben a zónákban és környékükön összpontosul. Egy ilyen tömeg ideális célpont egy merénylőnek. Mert afelől ne legyen kétsége senkinek, hogy a szurkolók – ha már az arénába nem jutnak be – a stadionhoz legközelebb akarják majd végigizgulni kedvenceik meccsét.
Gazdasági szempontból persze teljesen érthető az UEFA vagy épp a francia szervezők döntése. Utóbbiak motivációit fent már fejtegettük. A szövetség konyhájára hatalmas tévés jogdíjakat hoz az Eb, olyan csatornák közvetítik majd a mérkőzéseket, mint az ESPN, a ZDF, az ARD és a BBC. Hogy a stadionon kívül rekedt fanatikusoknak vissza kell majd fizetni a jegyek árát? Járulékos veszteség az UEFA-nak. A szurkolóknak pedig egy álom szertefoszlása.
