Az Iszlám Állam szélsőségesei tavaly novemberben Párizsban mutatták meg először úgy igazán, hogy többé sem utcai kávézóban, sem koncerten nem érezheti tőlük biztonságban magát senki Európában. A halálos áldozatok száma tovább nőhetett volna, ha sikerrel jár az a két merénylő, aki megpróbált bejutni a francia–német barátságos meccsre. A kapunál feltartóztatták őket, így ott robbantották fel magukat. Belegondolni is szörnyű, mi lett volna, ha bejutnak valamelyik tömött szektorba. A találkozót lejátszották – annak ellenére, hogy a robbanást bent is lehetett hallani –, de kitörölhetetlen emlék, ahogy a biztonsági okokból a pályára terelt nézők némelyike arcába temetett kézzel várja a híreket.
Alig tíz nappal később Hannoverben egy szélsőséges iszlamista csoport a Németország–Hollandia mérkőzésen akart több bombát felrobbantani. A különítmény valószínűsíthető feje, aki rajta van a terrorgyanús személyek listáján, a lelátóról akarta videóra venni a pusztítást, ezzel viszont lebuktatta az akciót, ugyanis felismerték az aréna környékén. A meccset törölték, a szélsőségesek viszont olajra léptek. A díszpáholyban Angela Merkel német kancellár és a fél német kormány is helyet foglalt volna.
Ha valakinek a párizsi nemzeti stadionnál nem esett le, Hannoverben már bizonyára nyilvánvalóvá vált, hogy egy labdarúgó-mérkőzés tökéletes célpontja az Iszlám Állam terroristáinak. Innentől el is indultak a találgatások arról, hogy ennek tudatában hogyan lehet majd biztonságosan megrendezni a nyári labdarúgó-Európa-bajnokságot. A keddi brüsszeli támadások felerősítik a korábbi kételyeket: a metrórobbantás és a reptéri merénylet miatt nem merik az országban lejátszani a jövő keddi Belgium–Portugália barátságos mérkőzést. Ha a most is alkalmazott biztonsági lépésekből indulunk ki, akkor akár az egész Eb-t el lehetne halasztani, amennyiben a torna előtt újra lecsapna valahol az IÁ.
„Nem, ez vereség lenne, illetve győzelem a terroristáknak” – mondta a távirati iroda jelentése szerint szerdán az Europe 1 rádióban Manuel Valls francia kormányfő. Szavaihoz csatlakozott a sportállamtitkár és a futballszövetség feje is, persze nem is tehettek másképp. Mit kezdenének azzal a mintegy kétmillió szurkolóval, turistával, akinek a nyári szabadságot az Eb jelenti majd? Akik már most több millió eurót költöttek jegyekre, szállásokra? Ugyancsak nem lenne bölcs húzás kiszúrni a turizmusból élő francia boltosokkal, szállodákkal, szolgáltatókkal, akik évek óta várnak a nyári futballünnepre és a zsíros bevételre. Úgy tűnik, erre nem is kerül sor: