Sokan nyernek az Eb-vel

A kiskereskedelem és a szerencsejáték is várja a nagy sporteseményt.

Ágazattól és cégmérettől függetlenül a versenyszféra legtöbb szereplője tudatosan épít a labdarúgó-Európa-bajnokság által generált fokozott figyelemre, hiszen az esemény négy hetében akár az átlagos havi forgalom nyolc-tízszeresét is elérheti – állapította meg a Magyar Nemzet érdeklődésére Szabados Gábor sportközgazdász. Mint mondta, a legnagyobb árbevétel-növekedésben az egyébként is futballközeli területen érdekeltek, így a söripar, az elektronikai ipar, a sportszergyártók, a sportfogadás, az autóipar és a pénzügyi szektor bízhat. Hozzátette, azok a vállalatok, amelyek nem az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hivatalos partnerei, nem használhatják az Eb logóját, de sokan ezt megkerülve is a labdarúgótornára utaló szlogennel próbálják eladni termékeiket.

A szakértő hangsúlyozta, a turizmus nemcsak a házigazda Franciaországban profitál a megnövekedett érdeklődésből, hanem valamennyi részt vevő ország, így hazánk is, az óriáskivetítős meccsnézésekből a vendéglátóipar mellett a rendezvényszervezők és a biztonsági cégek is nyereségre tesznek szert. Két klasszikus példánál maradva, sokan a világ- vagy Európa-bajnokságokra időzítve vásárolnak új tévét, az értékesítésük idehaza 40-50 százalékkal haladja meg a „sportmentes” páratlan évek adatait. Még nagyobb az eltérés a sörfogyasztásban, a sportesemény idején 60-70 százalékkal több sört adnak el a kiskereskedelmi láncok, mint előtte vagy utána. Szabados Gábor szerint nem véletlenül tartja a mondás, hogy gyerekkel, kutyával, nővel bármit el lehet adni, de negyedik elemként a labdarúgás is ebbe a sorba illeszthető a nagy világversenyek idején. Mivel a legtöbb iparág ilyenkor a népszerű sportág felé fordul, összességében a reklámipar a legnagyobb nyertes, hiszen annyi tematikus megrendelést kapnak az érintett cégek, mint az év többi részében együttvéve.

Az Eb apropóján az online szerencsejátékkal kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális sportfogadás jelentős kockázatot jelent a játékosoknak is, hiszen a nyeremény kifizetésére csak az engedélyezett fogadási oldal nyújt garanciát. Ilyen pedig csak egy van jelenleg idehaza: a Szerencsejáték Zrt. berkein belül működő tippmix internetes változata, a tippmixpro. A NAV szerint az is a törvényes játék előnye, hogy a nyeremény után nem kell adózni, az illegális oldalon nyert pénz viszont egyéb jövedelemnek számít, tehát a bevételből 15 százaléknyi személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

– A külföldi oldalak blokkolása továbbra is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság listája alapján történik, erre folyamatosan kerülnek fel oldalak, illetve évülnek el tiltások a határozott időtartam lejártával – mondta el lapunknak Somorai László szerencsejáték-szakértő. Kifejtette, a webcímmel történő trükközés révén a legtöbb külföldi oldal valamilyen formában továbbra is elérhető Magyarországról, de több korábban hazánkban különösen aktív portál ma már nem fogad regisztrációt magyar játékosoktól. Sőt, az online sportfogadási piac legnagyobb szereplőinek egy része tartózkodik a hazai játékosok felé irányuló marketingtől, a szokásos Eb-promóciókból kizárja őket. Ilyenek lehetnének pedig a magasabb nyereményszorzók bizonyos kimenetelekre, befizetési bónusz, valamint különféle visszatérítések. A szakértő szerint a tippmixen és a tippmixprón keresztül mindig kiemelkedő a Szerencsejáték Zrt.-nek a labdarúgó- világ- vagy Európa-bajnokság hónapja, ilyenkor olyanok is játszanak, akik máskor kevésbé hajlandók. Ezt jól jelzi, hogy a 2014-es brazíliai vb idején több tízezren játszottak idehaza, csak a döntőre 846 millió forint értékben 548 ezer fogadás érkezett be.

Az adóhivatal honlapján megtalálhatók a már blokkolt, azaz tiltott oldalak, a feketelistán több száz szerepel. Míg korábban a 90 napos blokkolás volt az általános gyakorlat, addig most már 365 napra is elérhetetlenné válhat az érintett portál kezdőlapja. Az Európai Bizottság szemében azonban szálka ez a fajta piactisztítás az állami lottócég helyzetbe hozásával, hiszen ez ellentmond az EU szabad piacra vonatkozó elveivel. Brüsszel lehetővé teszi a nemzeti kormányoknak az egyéni szabályozást, de annak egyformán kell vonatkoznia minden piaci szereplőre, ahogy a külföldire, úgy a magyarra is. Hasonló eset ez, mint az Európai Unió Bíróságán nem elfogadott magyar kafetéria-rendszer, annyi a különbség, hogy a sportfogadás szabályozása mellett erőteljes érv a játékszenvedély visszaszorítása. Abban azonban a béren kívüli juttatások ügyére hajaz az online szerencsejáték is, hogy itt is felvetődik a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályozása.