Egy nappal a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe, a jom kippur után, október 13-án este végre elérkezett a pillanat, amire az MTK szurkolói oly rég vártak: birtokukba vehették az Új Hidegkuti Nándor Stadiont. Deutsch Tamás elnök korábban megjegyezte, eredetileg 12-én, a csapat zsidó drukkereire tekintettel az ünnep lezárultát követően lett volna az avató, de változott az időpont. A létesítményt csütörtökön avatták fel, az eseményt finoman szólva is zilált kommunikáció előzte meg.
Kezdődött az egész azzal, hogy a csapat Facebook-oldalán megjelent képekből kiderült, a két kapu mögött több méter magas betonfal húzódik. A szerkezeti elem pillanatok alatt az internetes fórumok kedvenc céltáblájává vált. Az Index csak Siratófalként írt róla, mások szerint a világhírű Trónok harca sorozat kultikus helyszínének, a Falnak egy budapesti verziója.
A viccet félretéve, a tervező építésznek, Bordás Péternek nem nagyon volt más választása, ugyanis a kapuk mögötti részeknél nincs elég hely. Déli irányban a Salgótarjáni út járdáját esetleg fel lehetett volna még bontani, de ez sem lett volna elegendő. A kapu mögötti szektor kialakításához pedig nemcsak az útpályát kellett volna kisajátítani, de lehet, hogy a 37-es villamos töltését is arrébb kellett volna hordani. A másik oldalon, a Sport utca felől sincs sokkal több hely. Itt az utca túloldalán egyből kezdődik a BKV Előre sporttelepe, esély sem lett volna tribünt építeni. A stadiont azért forgatták el 90 fokkal, hogy megfeleljen az UEFA előírásának. A tervezésről szerettük volna anno megszólaltatni Bordás Péter tervezőt, de nem állt kötélnek.
Néhány nappal cikkünk megjelenése után Bordás a Digi Sport Reggeli start című műsorában megszólalt, és nyilatkozatával újabb muníciót adott a humorra éhes közönségnek. Mint mondta, az egyik kapu mögött el lehetett volna helyezni székeket, de ott is csak két-három sor fért volna el, ez pedig az ott ülő nézőket „rossz érzéssel, a kitaszítottság érzésével” tölthette volna el. Nyilván Bordás az építész szemszögéből beszélt a műről, és nem szóltak neki, hogy a labdarúgást szeretők többségénél a magány és az MTK-meccs szavak szinonimaként funkcionálnak. Hozzátette ugyanakkor még azt is, hogy a zártság, a falak hangvisszaverő hatása segít abban, hogy egy csupán 5000 nézőt befogadni képes stadionban is kialakuljon a „valódi katlanhatás”. Nem is kellett több az MTK betonfalán viccelődő internetes közegnek, jött az újabb poénözön, amelynek esszenciája ekképp fogalmazható meg:
az MTK-stadion nem katlan, hanem lakatlan.
A 2002 óta Hidegkuti Nándor nevét viselő sportpálya azért sok európai színvonalú elemet tartalmaz. Olyan hibrid, azaz műanyag szálakat tartalmazó gyepszőnyege van, amely például a Wembley-ben vagy San Siróban található. A világítás szintén nemzetközi szintű, ebből a fajta ledrendszerből kevés van Európában. A gyep és a világítás kombinációja pedig egyetlen stadionban volt meg eddig, az Emiratesben, az Arsenal új otthonában. És ha ez nem elég: a magyar klubfutball történetében az MTK-pályán ülnek fel a játékosok először a nézők közé, a kispad ugyanis angol mintára a tribün első sorában van.
A modern aréna hivatalos megnyitója előtt azért még tesztelgették a technikát, hogy élesben minden tökéletesen működjön. Az eredményjelzőket próbálgató Gépbér Színpad Kft. munkatársai úgy gondolták, kielégítik a kacagni vágyók igényeit. A cég ezért pornóval tesztelte a nagykivetítőt, persze utána sürgősen elnézést kért a hibáért.
Ennek a betonfallal körülvett, pornóval kipróbált katlannak a megnyitójára azért a szervezők kínosan odafigyeltek. Nem is csúszott hiba a gépezetbe: a fény- és hangtechnika megfelelően kísérte a kék-fehér család nagy pillanataira visszatekintő műsort és a ritmikusgimnasztika-bemutatót.
A déli kapu mögé a tavaly elhunyt Fülöp Márton emlékére elhelyezett táblát is felavatták. Mondjuk azért szólhatott volna valaki a Sporting-játékosoknak, hogy a programfüzetben leírt közös bemelegítés nem csak abból áll, hogy peckesen kisétálnak a pályára, majd két perc elteltével visszatérnek a fűtött öltözőbe, míg kollégáik serényen futkorásznak.
Arra azonban nem lehetett számítani, hogy a klubelnök, Deutsch Tamás után felszólaló Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyes megnyitóbeszédét lendületes pfujolás kíséri. Vagy mégis? A Groupama Aréna átadásakor is valami hasonlót kellett átélnie… A kormányfő szavai sokszor alig voltak hallhatók az azt kísérő füttyszó miatt.
Orbán azonban megtörhetetlenül beszélt az MTK sporttörténeti fontosságáról, arról, hogy a klub 130 éve fogalom az országban és arról, hogy „a történelem viharai se tudták kidönteni, így megőrizte az utókor számára a zsidó polgári hagyományt”. Kitért a stadionépítésekre is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, „hisszük, sőt tudjuk, hogy az eredmények nem fognak elmaradni”. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy a magyarokat, köztük az MTK-játékosokat nem lehet kézlegyintéssel elintézni, ezt a nyári Európa-bajnokság is megmutatta.
A megnyitóünnepség záróakkordjaként jöhetett az MTK Budapest és Sporting CP mérkőzése. A nézőtéren a sport- és közélet olyan prominens személyei foglaltak helyet, mint a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck, a korábbi köztársasági elnök, Schmitt Pál, a Fidesz-alelnöke, az FTC elnöke, Kubatov Gábor, illetve a TF rektora, Mocsai Lajos.
A játéktéren pedig a lisszaboniak „B” és „C” csapatának vegyes felvágottja. Eredetileg ugyan arról szólt a fáma, hogy itt lesz majd a fővárosban William Carvalho és Lazar Markovic is, de végül a nagyoktól csak két cserevédő és a harmadik számú kapus érkezett meg.
Ennek fejében talán borsosnak tűnik az az 5900 forintos jegyár, amelyet a stadionavatóért ki kellett fizetni. Még akkor is, ha a kezdést a legendás angol-magyaron használt síppal jelezték. A jegyárra érdemes egy pillanatra kitérni: a klubnál úgy számolnak, hogy egy mezei MTK-drukker kifizet majd 4900 forintot egy NB I-es meccsért. Ennyibe kerül ugyanis egy belépő a tíz darab prémiumszektorba, ahová akkor ülhet a drukker, ha nem ultra, nem családdal megy, és nem a klub sportolója, vagyis átlagos szurkoló. Ez is persze csak akkor ennyi, ha van nálunk MTK-klubkártya, a nélkül 8800 forintot kell leszurkolni. Két-három idényen belül viszont a cél a 4000 néző az 5014 férőhelyes stadionban, sőt Domonyai László MTK-vezér már telt házról beszélt csütörtökön. Csak viszonyításképp: a csapat a 2015–16-ös idényben 768-as nézőszámot produkált hazai pályán, persze ezt is idegenbeli átlagként kell érteni a felújítás miatt. Deutsch a régi stadionban 1000-1500-as átlagot mondott.
A drágának mondható belépők miatt nem is volt telt ház az Új Hidegkuti Nándor stadion debütálásán, 4600 néző érezte úgy, hogy itt kell lenni az avatón. A két csapat játékára ellenben nem lehetett panasz. A sportingos és az MTK-s fiatalok könnyed és helyenként látványos játékkal egy pr-szagú 2-2-es döntetlent játszottak. Ja, és az is kiderült, a maroknyi MTK-ultra buzdítását igencsak felhangosítja a stadion akusztikája – bejött a Siratófal.
