Bár Európa kedvenc témája ezekben a napokban egy magyar bíró, Kassai Viktor és az általa vezetett Real Madrid – Bayern München meccs, a Bajnokok Ligájában nehéz volt olyan negyeddöntőt kifogni, amelyet ne árnyékolt volna be súlyos játékvezetői hiba. Kassai balszerencséje – és a miénk –, hogy éppen a legfrekventáltabb csata során, két megaklub előrehozott BL-döntőjében ítélkezett rosszul, érdemes azért visszatekinteni az elmúlt nyolc napra, amely más pályákon is világosan megmutatta, az emberi érzékelésen alapuló bíráskodás kora lejárt.
Nem tudunk elégszer írni arról, mi történt múlt héten a Borussia Dortmund – AS Monaco BL-meccsen, amelyen az olasz Daniele Orsato játékvezető ámokfutása a kiesés szélére sodorta az egy nappal korábban bombatámadás sújtotta német csapatot. Nem mintha a bomba ellensúlyozására a németeket kellett volna segítenie, de az mégiscsak túlzás, hogy a francia együttes két szabálytalan góllal húzott el 2-0-ra, miután kezdésként kihagyott egy erősen vitatható büntetőt.
Néhány órával később a spanyol fővárosban, az Atlético Madrid – Leicester City mérkőzésen a svéd Jonas Eriksson fújt be egy olyan tizenegyest, amelyet nem kellett volna, a tizenhatoson kívüli szabálytalanságért ítélt büntetőt Antoine Griezmann értékesítette, ezzel nyerte meg a meccset a spanyol csapat. A jelenet sordöntően befolyásolta a továbbjutást, hiszen az angol csapat gólszerzési kényszerben kezdte a keddi visszavágót, hátul védtelenebb maradt. Saúl a 26. percben gyönyörű fejessel a madridiaknak szerzett vezetést, a Leicesternek erre már három góllal kellett volna felelnie, végül csak eggyel sikerült. Vardy a 61. percben talált be, az 1-1-gyel az Atlético jutott be az elődöntőbe. A bajnoki cím után a negyeddöntőig menetelő kis angol csapat jutalma így is vastaps lett.
És akkor jöjjön a Real Madrid – Bayern München, pontosabban előtte a Bayern Müchnen – Real Madrid. Ne felejtsük el, hogy a múlt heti első meccsen a most Kassait kórusban kritizáló müncheni csapat kapott egy meg nem érdemelt büntetőt. A párharc egyik kulcsfigurájává váló Arturo Vidal fejesével már 1-0-ra vezetett, amikor az olasz Nicola Rizzoli bíró tévedésből tizenegyessel ajándékozta meg a csapatot. Vidal ezt az égbe rúgta, pedig egészen más forgatókönyv íródhatott volna. A Bayern végül 2-1-re kikapott otthon, vagyis minimum kétszer be kellett vennie a keddi visszavágón Madridban a Real kapuját.
Itt kell kitérnünk arra, hogy a két meccsen több mint egy órát emberhátrányban játszott a Bayern München, részben a saját hibájából. Otthon a második félidő elején Javi Martíneznek három percen belül sikerült két sárga lapot, azaz pirosat begyűjtenie, nem is reklamált nagy elánnal. A Real ennek folyományaként emberelőnyben futballozta le a pályáról a Bayernt.
A keddi visszavágón Vidalnak mindjárt a 6. percben sikerült kiérdemelnie egy sárgát, ezek után a tűzzel játszott, amikor újabb és újabb, lapot érdemlő szabálytalanságokat követett el. A tűzzel játszott Carlo Ancelotti edző is azzal, hogy a pályán hagyta az ezer fokon égő chileit – és veszített. Vidal a 84. percben – 2-1-es Bayern-vezetésnél, nem sokkal azután, hogy a müncheniek mentálisan és taktikailag fölénybe kerültek – kapott még egy lapot, a hosszabbítást így ki kellett hagynia, az emberelőnnyel pedig megint élt a Real, annyira, hogy 4-2-re nyert, és továbbjutott.
Vidal a két meccs alapján a Bayern kiesésének egyik fő okozója,
a kiállításánál viszont nem lehet megkerülni Kassai Viktor rossz döntését. De ne csak mi mondjunk véleményt, érdemes odafigyelni a Magyar Nemzetnek készséggel nyilatkozó Bede Ferencre, volt NB I-es játékvezetőnkre, aki sajátos szemszögből elemezte a visszavágót és a futballbírók helyzetét.
„A Real Madrid – Bayern München meccsen én két olyan esetet láttam, amely egyértelműen hiba volt – mondta. – Az egyik Vidal második sárga lapja, amelyet buktatásért kapott. Másokkal ellentétben én úgy láttam, a becsúszásnál, a labda elrúgása után valóban történt buktatás, amelyért szabadrúgás járt a Realnak, de ez nem ért sárga lapot, főleg nem második sárgát. A másik ilyen eset a Real Madrid egyenlítőgólja volt 1-2-nél, a hosszabbításban. Ronaldo leshelyzetben kapta meg a labdát, a téves megítélés ilyen szinten súlyos hiba volt Ring Györgytől, aki nagyon fiatal és nagyon jó partjelző. A jelzést
Kassai Viktor nem tudta felülbírálni, hiszen előtte ötven métert repült a labda,
a játékvezetőnek az előző szituációt is kellett figyelnie. Negyven éve még elment, ha egy ilyen esetnél a játékvezető felülbírálta az asszisztensét, ma már nem.”
Az este betetőzéseként a Real és Ronaldo rúgott még egy megadott lesgólt a hosszabbításban, ezzel lett 3-2. Az egész meccsen pazarul futballozó Marcelo átrohant a már ólomlábakon járó Bayern-védelmen, majd amikor már csak Manuel Neuer mellett kellett elgurítania a labdát, volt szíve lepasszolnia jobbra a labdát Ronaldónak, a portugál pedig az üres kapuba gurított, sajátos mesterhármast elérve. A visszajátszás, a felvételek kikockázása alapján volt ekkor is lesen. Bede Ferenc véleménye alapján ezért a gólért nem okolható a játékvezetés.
„Néhány pillanattal korábban az asszisztensnek az utolsó Bayern-védővel kellett egy vonalban lennie. Sokan csak azt látják a fotókon, hogy négy méterrel lemaradt a labdától, de gondoljanak bele, ez miért történt.
Neki álló helyzetből, négyméteres hátrányból indulva kellett volna két lendületben lévő topjátékost, Marcelót és Ronaldót üldöznie, sőt megelőznie, hogy a labda vonalában legyen, ami fizikai képtelenség.
Ronaldo lába a felvételek alapján a labda előtt van, így ez les, de itt csak néhány centiről van szó, nem egy méterről, és az egész szituáció alapján ez hibahatáron belül van. Ráadásul létezik a játékvezetésnek egy tétele, amely szerint azoknál a lesgyanús helyzeteknél, amelyeknél lehetetlen dönteni, érdemes továbbengedni az akciót.”
Logikus, hogy az emberi képességeket meghaladó esetek videobíróért kiáltanak, nem beszélve a súlyosabb hibákról.
„Nemrég a klubvilágbajnokságon bemutatkozott a videobíró, lett is belőle néhány furcsa történet – mondta Bede Ferenc. – Vannak szituációk, amelyeknél a videó is alig segít majd, vagy hátráltatja a döntést. Kedden a Robben buktatásáért megítélt büntetőnél például furcsa lett volna, ha stúdióban ülve elemzik az esést, és ez alapján kell ítélnie a bírónak. Élőben persze még nehezebb jól ítélni, de jó ítélet született, a Real-játékos ütemkéséssel lépett be Robben elé. Sokan viszont rájátszanak az ilyen esetekre, főleg a tizenhatoson belül. Folyamatos a testi kontaktus, a kézi munka, és mesterien dobálják már magukat a futballisták, minden lehetőséget megragadnak. A klasszikus esetben hátulról becsúszik a védő, összerúgja a csatár bokáját, a bíró pedig fúj, de a labdarúgás már nem erről szól.
Érdemes visszamenni a mostani BL nyolcaddöntőjéig, például a Barcelona – Paris Saint-Germain-meccsig, amelyen legalább tíz olyan eset történt, amelyet így is, úgy is meg lehetett ítélni,
végül egy vitatott büntető sordöntően befolyásolta a továbbjutást, a német Deniz Aytekin ítélt a hajrában a Barca javára. Mindenki a hovatartozása szerint látja a meccseket, a Barcelona honlapján egész máshogyan ítélik meg a bíráskodást, mint a Realén. Mindezek mellett már rengeteg kamerán vissza tudjuk nézni a helyzeteket, és nagyon felgyorsult a játék. Nincs kétségem, be fogják vezetni a videobírót, ami kicsit gépiessé teszi majd a játékvezetést.”
Mint hozzátette, minden BL-meccsen óriási nyomás alatt dolgoznak a bírók, ami tovább növelheti a hibázási lehetőséget. Ehhez egy angol, olasz vagy német játékvezető, aki hazája bajnokságában állandóan telt ház előtt vezet meccseket, hozzászokhat. Egy magyar játékvezető viszont nem találkozik ilyesmivel a hazai élvonalban, ez azonban Kassai Viktorra nem vonatkozik, hiszen nagyon régóta, közel tíz éve vezet nemzetközi mérkőzéseket.
