Százmilliárdok stadionfejlesztésekre

És nemcsak megépíteni, hanem fenn is kell tartani ezeket a létesítményeket.

B. Molnár László
2017. 04. 04. 4:10
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar futball világszínvonalúvá tételéért a magyar kormány egy ideje mindent megtesz, hiszen elképesztő mennyiségű közpénzt a sportágba öntve 2020-ig mintegy harminckét helyszínen fog új vagy alaposan felújított stadionban pattogni a labda. A mostani ismereteink alapján olyan bruttó 268,38 milliárd forintot tesznek ki a beruházások összesen, amiből a közbeszerzési pályázatokban megjelentek alapján úgy 250 milliárd a közpénz. És nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez a jelenlegi költségkeret, ugyanis a mostani trend alapján bőven emelkedni fog ez az irgalmatlan összeg.

Hogy mire alapozzuk mindezt? Nos, a tervek alapján az idei és a 2018-as évben összesen hét stadionnak kellene elkészülnie, az immár több mint bruttó 190 milliárd forintos költségvetésű Puskás Stadiont pedig állítólag 2019-ben adják át, ugyanis 2020 nyarán négy Európa-bajnoki meccset rendeznek majd ott. Egy biztos, ha a költségeket nézzük, a Groupama Aréna (19,51 milliárd forint, 22 500 férőhely) és a Nagyerdei Stadion (17,1 milliárd forint, 20 340 férőhely) lehetne a kiindulási pont, hiszen ennek a két stadionnak a költségét a szakma is reálisnak nevezte. Ezenkívül maximum a Pancho Aréna 3,7 milliárdos bruttó költsége és 3500-as befogadóképessége illik ebbe a sorba. Mindhárom létesítményt 2014-ban adták át; innentől kezdve a stadionépítéseknél olyan inflációs ráta figyelhető meg, amely már a sportközgazdászi szakma szerint sem indokolható, ráadásul mindig menet közben emelkednek az árak.

Az MTK új katlanja például a 2014-es kormánydöntés értelmében összesen 5,65 milliárd forintba került volna, és ez az összeg akkor magába foglalta a zuglói Lantos Mihály Sporttelepre tervezett sportcsarnokot is. Már a kivitelezői szerződést is 6,31 milliárdra kötötte meg a kormány a fenti összeg helyett, ám mire megépült az Új Hidegkuti Nándor Stadion, a végszámla már 8,31 milliárd forintot mutatott.

A Videoton új létesítményének az UEFA előírása alapján legalább 8000 ülőhellyel, 500 viphellyel, legalább 25 fotósállással és ugyanennyi kommentátorállással kell rendelkeznie, és a pálya mérete is elő van írva: 105×68 méteresnek kell lennie. Az épülő fehérvári stadion mindenben megfelel majd az előírásoknak, és 14 201 főt lesz képes befogadni. Noha az eredeti tervek szerint 9 milliárd forintot költött volna erre az arénára a kormány, a beruházás összértéke jelenleg 18,7 milliárd forint.

A szombathelyi stadion a korábban tervezett 9,6 milliárd forint helyett milliárdokkal többért, 15,2 milliárd forintból épülhet meg, mert a kabinet költségvetési tételként emelte be a különbözetet a 2017-es büdzsébe.

A Vasas 106. születésnapján írták alá az új Illovszky Rudolf Stadion generálkivitelezői szerződését. A megállapodás mindenekelőtt az 5154 férőhelyes aréna megépítéséről szól, mégpedig a keleti lelátó igény szerinti későbbi bővítésének lehetőségével, amelynek köszönhetően a befogadóképesség elérheti a 6204-et. Eredetileg 7,5 milliárd forint szerepelt a kormányhatározatban a stadion költségeire, amihez a tavalyi év végén az 1801/2016. kormányrendelet szerint hozzáadtak még 5,4 milliárdot.

Diósgyőrben is szükségét érezték a költségek megemelésének, ugyanis ott a 10,9 milliárdos kivitelezői szerződésben található összeg mára már 14,015 milliárdra duzzadt – a 2016. december 17-ei Magyar Közlönyben jelent meg az erről is rendelkező 1787/2016. (XII. 17.) kormányhatározat.

És akkor ehhez tegyük még hozzá a már említett Puskás Ferenc Stadiont, amelynek költsége a 2024-es olimpia budapesti pályázatától való visszalépést követő huszonnégy órán belül a sportközgazdászi szakma szerint igencsak túlárazott 100 milliárdos költségről hirtelen 190 milliárd forintra emelkedett. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja közleményéből az is kiderült, hogy Mészáros Lőrinccel összefonódó cégek kapják meg ezt a munkát. Pedig nem is olyan régen, 2011-ben még maga a miniszterelnök is azt nyilatkozta, a 100 milliárd is nagyon sok az új Puskás megépítésére.

„A terveket visszább kellett venni, a 65 000-es stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra és a teljes környék rendbetételére is. Ezért nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amelyet talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában tíz-tizenöt évig egy 45 000-es stadion bőségesen elegendő lesz” – jelentette ki az Index újságírójának hat évvel ezelőtt Orbán Viktor.

Nos, ahogy mondani szokás, változnak az idők, változnak a vélemények. És akkor nem kellene megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak megépíteni, hanem fenntartani is kell ezeket a létesítményeket, ami jelenleg 50-70 milliárd forintos költséget jelent évente.

Újfent csak a közgazdászokra kell hivatkozni, ugyanis a szakma szerint megközelítőleg száztíz év múlva térülnek meg ezek a beruházások. Felmerül, vajon az országnak megéri-e mindez. Valakiknek biztos. Ha valaki ennek a hihetetlen költségemelkedésnek az okára kíváncsi, akkor nem jár mesze az igazságtól, ha a kivitelező cégek tulajdonosi körében találja meg a megoldást. Ugyanis ha megnézzük, mely cégek azok, amelyek a sorra épülő stadionok felépítéséből elnyerik a megbízásokat közpénzből, akkor kizárólag kormányközeli társaságokat találunk.

Például a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt., a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Zrt., amelynek például az MTK-stadion építésénél „véletlenül” alvállalkozójaként felbukkant Mészáros Lőrinc egyik újabb alapítású cége, a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.

A Swietelsky Magyarország Kft. – korántsem véletlenül – a szombathelyi stadion építésével került be elsősorban ebbe a kiemelt társaságba, ugyanakkor az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport másik tagja, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. névadó szponzora a két egykori focista, Illés Béla és Halmai Gábor tulajdonolta Haladás futballcsapatának. A Hunép Universal Zrt. és Épkerservice Zrt. volt a debreceni stadion két kivitelezője, melyek az elmúlt években több nagy önkormányzati megbízást nyertek el. A West Hungária Bau Kft. a stadionbizniszbe az MTK arénájának egyik kivitelezőjeként került be, ám Paár Attila cége azzal vált leginkább ismertté, hogy sorra nyert el nagy állami megbízásokat például a Várkert Bazár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Bálna és a keszthelyi Festetics-kastély építésében, felújításában kiírt tendereken.

És a végére hagytuk a szintén zalaegerszegi Pharos ’95 Kft.-t, amely kivitelezőként úgy végzi a helyi stadion befejezési munkálatait közpénzből, hogy egyidejűleg a benne játszó csapatnak is a tulajdonosa. A társaság tizenegy stadionfejlesztés munkálataiban vesz részt, ráadásul egészen véletlenül Felcsúton telephelye is van, a Fő utca 311/5. hrsz. alatt. Hogy ez miért érdekes? Nos, a cégjegyzék adatai szerint Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, egyben a Mészáros és Mészáros Kft. székhelye.

Fűthető pályák

A balmazújvárosi eset óta – amikor is annak ellenére elmaradt egy bajnoki találkozó a játéktér balesetveszélyes állapota miatt, hogy milliókat költöttek a fű fűthetőségére – teljesen jogos felvetést tett Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, miszerint közpénzen hol építettek ki a fenti pályához hasonlatosan fűtést. Nos, ahogy azt korábban megírtuk, Balmazújvárosban azért nem kapcsolták be a fűtést, mert akkor a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő termálvize hatvanról húszfokosra hűlt volna. Egyéb fűtési lehetőséget meg egyszerűen nem tud kigazdálkodni a városi önkormányzat.

A szocialista képviselőnek Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a következőket válaszolta. Taópénzből eddig a gyirmóti, a felcsúti, a telki edzőközpont és a szolnoki pálya fűthetőségét oldották meg, a Nemzeti stadionfejlesztési program keretén belül Békéscsaba, Dunaújváros, Mezőkövesd és Zalaegerszeg kapott pályafűtést. A 2020-as labdarúgó-Eb megrendezéséhez, valamint az igazolt sportolók több mint hetvenöt százalékát lefedő labdarúgás versenyszerű és szabadidősport-jellegű gyakorlása címszó alatt a Ferencváros, az MTK, a Debrecen és a Győr pályája lett fűthető. Még szerencse, hogy termálfürdő egyik mellett sincs

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.