„Így a liga egymilliárdos pozitívuma is más, mintha ugyanez a nyereség jegybevételből vagy üzleti alapú szponzorációból jött volna össze” – szögezte le a Magyar Labdarúgó Liga volt ügyvezető igazgatója.
A szakértő kitért arra, hogy 2011 óta mérhetetlen, 200 milliárdot is meghaladó tao-közpénz érkezett a magyar labdarúgásba.
„Ha ezt az összeget jól költjük el, akkor előbb vagy utóbb a piacon építő jelleggel eredményt kellett volna produkálnia.
Már a második húszéves tao-generáció nőtt fel, de az ennyi pénzből elvárható felzárkózás, s a piacképes labdarúgók kitermelése mégsem következett be”
– hangsúlyozta a sportközgazdász, aki nagyítójában idén először vizsgálta meg a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdálkodását. Mivel a számok alapján az MLSZ bevételeinek 40 százaléka származik közpénzből, ezért úgy érzi, hogy a 2016-os év sem hozta közelebb a magyar labdarúgást a piaci körülményekhez.
Muszbek Mihály beszélt az NB I-es labdarúgók keresetéről is. Kifejtette: a száz meghatározó játékos átlagban havi bruttó 3,5-4 millió forintot keres.
„Ez Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, eléri az osztrák és dán szint hetven-hetvenöt százalékát, ezért ezeknek a magyar labdarúgóknak nem éri meg Nyugatra szerződniük”
– állapította meg.
Elhangzott az is, hogy a Transfermarkt szerint kétmillió euróval 80 millióra nőtt az OTP Bank Ligában szereplő magyar játékosok értéke, valamint, hogy a liga már a harmadik egymást követő évben tudott nagyobb értékben játékost eladni, mint amennyiért vett, a mérleg plusz 3,4 millió euró.
Muszbek aláhúzta, a híresztelésekkel ellentétben nem csökkent, hanem 26-ról 29 százalékra nőtt az NB I-ben az idegenlégiósok aránya. Az élvonalbeli átlagos nézőszám eközben alig változott, a legutóbbi szezonban 2573 volt, míg a tévéképernyők előtt átlagban 196 ezren tekintették meg a bajnoki mérkőzéseket, ami ötszázalékos emelkedést jelent. Csak összehasonlításul: a magyar válogatott mérkőzéseinek 867 ezres volt az átlagnézettsége.
