A világon számos olyan terület létezik, amelyre több ország is jogot formál. Az India és Pakisztán között található Kasmír (amely hivatalosan előbbi ország része, s számára az indiai alkotmány különleges jogállást biztosít) mellett az Örményországgal és Azerbajdzsánnal határos Hegyi-Karabah térsége is jó ideje konfliktuszónaként ismert. A régió területileg Azerbajdzsánhoz tartozott, viszont többségében örmények lakták, uralmáért pedig a két ország 1988 és 1994 között folytatott véres háborút. A Szovjetunió felbomlása következtében 1991. szeptember elején a karabahi parlament kikiáltotta az autonóm terület függetlenségét, majd egy évre rá önálló államként felvételét kérte az ENSZ-be. Az elszakadni vágyó területet azóta sem ismerte el a nemzetközi közösség, így önállóságát csak három másik nem szuverén állam (Abházia, Transznisztria, Új-Dél-Wales) ismeri el. Hivatalosan ugyan Azerbajdzsán részének minősül, mégis befagyott konfliktusövezetként hivatkoznak rá, hiszen az elmúlt években többször történt itt fegyveres összecsapás. A feszültség miatt le van zárva az azeri–örmény határ.
Mindez a labdarúgás szempontjából azért érdekes, mert a kedd este Londonban, a Chelsea otthonában vendégszereplő FK Qarabag csapatát abban az Agdam városában (sokan a települést szellemvárosként vagy a Kaukázus Hirosimájaként emlegetik) alapították, amelyet a klubnak (és a város lakóinak) a hegyi-karabahi háború miatt 1993-ban el kellett hagynia. Az 1951-ben létrehozott együttes bázisa jelenleg Bakuban van, s hosszú évek viszontagsága után mára Azerbajdzsán vitathatatlanul legjobbjává nőtte ki magát.
Történelmi háttere miatt a Qarabagot az országban a „menekültek csapataként” azonosítják, amely a remény és a büszkeség szimbóluma az agdami emberek számára. – A Qarabag nemcsak Azerbajdzsánt képviseli, hanem egymillió menekült reményét is, akinek el kellett hagynia otthonát – mondta Farid Badalov, a csapat szimpatizánsa a News.az-nak. – Mi az az együttes vagyunk Agdamból, amely a mérkőzéseit Bakuban játssza. Ez egy paradox helyzet – utalt a kettősségre egy másik drukker, Jamal Ojagov. Hozzátette, egyre nehezebb megszervezni a szurkolást, hiszen a fanatikusok többsége szétszéledt az országban.
A viszontagságok miatt a klub sokáig pénzügyi nehézséggel küzdött. A megváltó Azerbajdzsán legnagyobb vállalatának, az állami tulajdonú Azersun Holdingnak a képében 2001-ben jött el. A financiális háttér megteremtése után az építkezés következő lépcsőfoka Gurban Gurbanov leigazolása volt. Az ország korábbi futballsztárja 2008-ban vette át a szakvezetői pozíciót, és formálta az ország legjobb csapatává a Qarabagot. Eddigi regnálása alatt tanítványai három alkalommal harcolták ki az Európa-liga-csoportkörbe jutást, és 2014-ben, 21 év után megnyerték az első osztály küzdelmeit, azóta pedig minden évben ők végeztek az első helyen.
Az idén augusztusban újra szintet léptek: a Bajnokok Ligája play-off körében előbb hazai pályán 1-0-ra legyőzték a Köbenhavnt, majd ugyan Dániában 2-1-es vereséget szenvedtek, de az idegenben lőtt gólnak köszönhetően első azeri együttesként eljutottak a csoportkörig. – Azt hiszem, Isten is segített elérni ezt. A lefújás után elkezdtem könnyezni, nem tudtam visszafogni az érzelmeimet. Erre a pillanatra vártunk évek óta – mondta a továbbjutás után Gurbanov mester.
