Éppen ötven esztendeje, hogy Albert Flórián máig egyetlen magyarként megkapta a labdarúgóvilág legmagasabb rangú kitüntetését, az Aranylabdát. Rajta kívül Puskás Ferenc járt az elismerés látóhatárán belül, ám 1960-ban a nála minden mutatóban gyengébb évet produkáló Luis Suárezt (Barcelona) választották. (Nem sovinizmus ez, a fiatal Suárez annak idején maga is úgy vélekedett, hogy vannak kiváló játékosok, akik nem kapnak Aranylabdát, ezért túlságosan nagy jelentőséget nem szabad tulajdonítani ennek a díjnak.)
A régi idők óta nemcsak a foci, az Aranylabda is nagy utat járt be. 2010-ben a FIFA „megvette” az alapító France Football magazintól, majd 2016-ban a felek szakítottak, azóta az Év játékosát (FIFA) és a lap díját újra külön adják át.
Mivel október 23-án kiderült, a válogatottak edzői, csapatkapitányai és a szakírók 43 százalékos többséggel a Real Madrid portugál szupersztárját látták az év legjobbjának – 2008, 2013, 2014 és 2016 után ötödször –, keveseknek okozott meglepetést, hogy az akkori szavazáson csak 19 százaléknyi támogatást nyert argentin Lionel Messi tavaly után ismét „csak” második lett.
A blancók csapatkapitánya ötödik Aranylabdájával kiegyenlítette a barcelonai zsenivel folyó versenyét, mindkettejük vitrinjében öt fémgömb áll már.
Cristiano Ronaldo szerdán még Madridban parádézott a Borussia Dortmund elleni Bajnokok Ligája-csoportmeccsen, ahol több rekordot is megdöntött: soha, senki nem rúgott még valamennyi BL-csoporttalálkozóján gólt előtte és 19 BL-találatot sem egyetlen naptári évben.
Az első harmincban egyébként elképesztő Real Madrid-uralom van, hiszen Marcelo, Toni Kroos, Karim Benzema, Isco, Sergio Ramos és Luka Modric is bekerült.
Csak a rend kedvéért: a második helyen Messi, míg a harmadikon Neymar végzett.
###HIRDETES###
