Reklamálhat-e egy cég? Szavatossági szabályok

Vissza lehet-e utasítani a reklamációt arra való hivatkozással, hogy a cég nem minősül fogyasztónak?

Egy termék megvásárlásakor adásvételi szerződés jön létre az eladó és a vevő között, amelyre a Polgári törvénykönyv szabályai érvényesek; e szerint az eladó a hibás teljesítésért szavatossági felelősséggel tartozik.

A vevő kellékszavatossági jogai alapján kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen (például már nem gyártják azt a terméket, nem beszerezhető a kereskedő által), vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne (gazdaságosabb a termék javítása), figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet. Vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.

Az idézett szabályok nem csak az olyan szerződésekre vonatkoznak, ahol az egyik oldalon fogyasztó áll, hanem valamennyi szerződésre. A fentiekből következik, hogy a hibásan teljesített adásvételi szerződés tekintetében az eladói oldalon a szavatossági kötelezettségek fennállnak, amelynek alapján az eladónak gondoskodnia kell a hiba orvosolásáról.

A szavatosság első hat hónapjában pedig az eladó oldalán áll a bizonyítási teher, tehát vita esetén a hiba tényéről, jellegéről, természetéről és feltételezhető okáról az eladónak ki kell alakítania álláspontját, valamint bizonyítania kell, hogy a hiba az átadást követően keletkezett (például rendeltetésellenes használat miatt), vagy a jelzett hiba nem is áll fenn, illetve a hiba nem is hiba (hanem a termék tulajdonsága).

Ha a gyártó, kereskedő egy termékre önkéntes jótállást vállal, akkor egy céges számlára vásárolt termék esetében is érvényesítheti a vevő a szerződéses jótállásban vállalt és rögzített jogait. Ugyanakkor a kötelező jótállással árusított termékek esetében a jogszabályban rögzített többlet jogosítványok (például 3 munkanapon belüli meghibásodás esetén való azonnali csere, helyszínen való javítás kötelezettsége 10 kg-nál súlyosabb termék esetén, egyéves bizonyítási teher a kereskedő oldalán) nem illetik meg az áfás számlával vásárló gazdasági szereplőket, kivéve: ha a jótállás vállalója kifejezetten vállalta ezen kötelezettségeket.

Amennyiben az eladó és a vevő között a szavatossági jogok érvényesítését illetően vita áll fenn, úgy elsősorban polgári peres eljárásban van mód annak rendezésére.

Vállalkozások számára is ajánljuk fogyasztóvédelmi tartalmú okostelefon-alkalmazásunkat, mely a vita rendezése során már az üzletben segítségére lehet. Erről bővebben ITT olvashat.

Kérjük, a blog olvasásakor vegye figyelembe, hogy a bejegyzések a megírás idején hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapulnak. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.