Termékbemutató: újabb trükkök, amire figyelni kell

Azt szeretné, hogy egy ménesgazda mondjon véleményt az ön egészségi állapotáról? Termékbemutatók újratöltve.

A területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek 2014-ben 99 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 68 termékbemutató esetében találtak valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 68 százalékos volt. A törvényi szigorítás eredményeként a termékbemutatók szervezése megnehezedett, de újabb trükkök is megjelentek.

Telefonon felhívják önt, hogy nagy értékű nyereményt szeretnének átadni az ön részére, mert valahol egyszer kitöltött egy kérdőívet. A nyeremény átadása kapcsán megkérik, hogy hívja a lakására egy pár barátját, szomszédját, hogy ők is együtt örülhessenek önnel. Amikor azonban megérkezik a „nagy értékű ajándék”, a cég képviselője váratlanul előadásba és termékismertetésbe kezd.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz az utóbbi időszakban egyre több jelzés érkezik arról, hogy a vállalkozások a vásárlók lakására szerveznek és tartanak árubemutatót. Ezeket a jegyző felé nem jelentik be  tudván, hogy a hatóságok erről előzetesen egyéb módon nem értesülhetnek, így a hatósági ellenőrzés alól is kibújhatnak.

Ön jóhiszeműen elmegy a vendéglőbe meghirdetett ingyenes termékbemutatóra, s gondolhatja azt, hogy nem kockáztat sokat, ha vásárol, hiszen amennyiben nem tetszik önnek a termék, 14 napon belül úgyis elállhat a szerződéstől. Nem árt azonban megnézni a szerződést, mielőtt aláírja. Amennyiben ugyanis kiderül, hogy a vállalkozás a vendéglő címére telephelyet jegyeztetett be magának, úgy – mivel az nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek – nem illeti meg önt a speciális termékértékesítés kapcsán biztosított 14 napos indokolás nélküli elállási jog.

A termékbemutatókat szervező cégek egy része az előírásokat úgy igyekszik kijátszani, hogy az árubemutatók során a termékről és annak tulajdonságairól csak tájékoztatják a jelen lévő érdeklődőket, a bemutatott termékek megrendelése csak interneten, illetve telefonon keresztül lehetséges. Előfordult olyan eset is, hogy a résztvevőknek vásárlási kupont adtak át az előadás helyszínén, amelyet a vállalkozás üzletében lehetett beváltani termékvásárlás esetén. Ez utóbbi esetben semmilyen speciális joga nem lesz a vásárlónak, hiszen nem üzlethelyiségen kívül vásárol, sem online, amelyre azonban a vállalkozások jellemzően nem hívják fel az előadáson részt vevők figyelmét.

Továbbra is elterjedt gyakorlat, hogy az árubemutatókat „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” „ingyenes állapotfelmérésként” stb. hirdetik meg.

Az ellenőrzési tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a szűrővizsgálatként hirdetett előadásokat, illetve az azokon végzett vizsgálatokat, egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, esetenként alacsony iskolai végzettségű (általános iskola) vagy korábban más területen dolgozó (ménesgazda, hegesztő szakmunkás) személyek bonyolították le.

Több fogyasztó is beszámolt olyan esetről, amikor a résztvevőket kifejezetten kellemetlen, megalázó helyzetbe hozták az előadások során. Előfordult, hogy az „egészségügyi szűrővizsgálat” elvégzésére az árubemutató helyszínén nem volt biztosított egy külön helyiség és a vizsgálatot így férfimosdóban tartották.

Előfordult, hogy a résztvevőkben az előadást tartók szégyenérzetet igyekeztek kelteni. Azt állították, hogy aki nem vásárol, sajnálja szerettei, családtagjai egészségére a pénzt. Ezeken az előadásokon az előadók többször állították azt, hogy akik nem használják a bemutatott terméket, meg fognak halni.

Egy ilyen jellegű termékbemutatón a következő kijelentés hangzott el:

„A tavalyi karácsonyt együtt töltötték, az ideit? Nem biztos. A tavalyi karácsonykor egy gyermek, egy unoka együtt ette az ünnepi ételt Önökkel, egy asztalnál. Megint együtt fogja? Nem biztos ” „ de ha holnap rákos lesz, én pofán röhögöm, ő meg mit csinál, sír.”

A korábbi évektől eltérően 2014-ben négy ellenőrzött árubemutatón fordult elő, hogy a vállalkozás az előadás során agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő, pszichés nyomásgyakorlással igyekezett rávenni a fogyasztókat a termék megvásárlására.

A jogszabályváltozásokat követően az árubemutatók hatósági ellenőrzése első alkalommal történt meg. Az ellenőrzési tapasztalatok és a panaszok alapján megállapítható, hogy számos vállalkozás a közelmúltban történt jogszabályváltozások után sem végzi jogkövetően tevékenységét. Az is megállapítható, hogy az árubemutatókon szerződést kötő fogyasztók jogérvényesítése az esetek többségében még mindig nehézségekbe ütközik.

Mindezekre tekintettel a fogyasztóvédelmi hatóság – a preventív tájékoztatás mellett – a jövőben is kiemelten fontosnak tartja e terület folyamatos és szigorú ellenőrzését. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dolgozik a törvény szigorításán.

A termékbemutatókkal kapcsolatos előírásokról itt tájékozódhat. A vizsgálati jelentést itt olvashatja.

_{Kérjük, a blog olvasásakor vegye figyelembe, hogy a bejegyzések a megírás idején hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapulnak. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.}