Mourinho felett már eljárt az idő?

Anglia egyik leghíresebb futballszakírója vetette össze a hétfő esti PL-rangadó két edzőjét.

Földi Bence
2016. 10. 17. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

José Mourinho, a Manchester United portugál vezetőedzőjének elképzelései kissé állottak, Jürgen Klopp ’Pool-menedzser viszont a modernitás hangját üti meg – véli Anglia egyik legnevesebb focis szakírója, a Futballforradalmak című, magyarul is megjelent kötet szerzője, Jonathan Wilson.

Ugyan Mourinho csak négy évvel idősebb Kloppnál, Wilson úgy véli, mintha egy élettartamnyi különbség lenne köztük futballszempontból. A The Guardian portálján vezetett blogján azt írta, Klopp Liverpoolja, Pep Guardiola Manchester Cityje és Mauricio Pochettino Tottenhamje igazi mai, élvezetes focit játszik. Emellett Klopphoz képest Mourinho egy igazán fontos pontban is alulmarad.

Wilson idézi az egykori sikeres argentin játékost és edzőt, Carlos Bianchit, aki szerint a sikeres edzőség legfontosabb eleme az „el liderazgo”. A kifejezés szó szerint vezetőképességet jelent, ám Bianchinál ez több is volt: afféle személyi kultusz kiépítésének képessége is. Ez – mint tudjuk – mind Mourinho, mind Klopp számára fontos pont.

„Klopp szívélyes és karizmatikus”

– írja a szakíró. Szerinte jól látszik, hogy a ’Pool vezetőedzőjét mind játékosai, mind szurkolói nagyon kedvelik – erről bővebben írtunk Klopp liverpooli regnálásának első évfordulóján is, itt. „Az oldalvonal melletti bohóckodásaival, a játékban való nyilvánvaló részvételével is egyértelművé teszi, hogy egy közülük” – véli Wilson. Szerinte a német mester sajtóval fenntartott viszonya is kedélyes, és érzékel némi rendszerszerűséget a rögtönzéseiben. Ettől függetlenül Klopp megnyilvánulásai őszinték, „ám olyan előadások, amelyek bizonyos pontokra irányulnak, hogy bizonyos hatást érjen el velük” – zárja az elemzést a szakíró.

Persze a személyi kultusz Mourinhonál is megvan. „Annyira ismert mindannyiunkat, hogy bármikor képes volt befolyásolni az érzelmeinket” – mondta róla minden idők egyik legjobb portugál kapusa, Vítor Baía. Ugyanő mondta azt is, hogy Mourinho néha olyannyira meg tudta jósolni az egyes kimeneteleket, hogy úgy tűnt, látja a jövőt.

A szakíró idézi Roy Hendersont is, aki a – Wilson által szerkesztett – The Blizzard című futballszakmai folyóirat nyolcadik számában azt írta, Mourinho megfelel a német politikai teoretikus, Max Weber által leírt „karizmatikus tekintély” definíciójának, amelyre a demagógoknak van szükségük.

Önmaga Special One-ként való jellemzése ennek állatorvosi lova – írja Wilson. Mourinho ugyanis tudta, hogy a média felkapja majd, és hozzáadja ahhoz a képhez, amelyet ő akart kialakítani magáról: Mou, az önbizalomtól duzzadó, mindent ellenőrzése alatt tartó menedzser.

Wilson szerint akkor van baj az el liderazgóra építő menedzsereknél, amikor a személyi kultusz erodálódni kezd. Ezt a Benfica egykori magyar edzőjének, Guttmann Bélának a szavaival illusztrálta. Guttmann szerint egy edző olyan, mint egy oroszlánszelídítő:

„Abban a pillanatban, amint elbizonytalanodik a hipnotikus energiáját illetően, és a félelem első jelei megjelennek a tekintetében, elveszett.”

Ebben a szezonban Mourinho néha elbizonytalanodott, időnként tétova volt, ráadásul néha igen kegyetlen is. Ezt jelzi az is, ahogy elbánt a világbajnok német középpályással, Bastian Schweinsteigerrel – véli Wilson. Más kérdés, hogy Mourinho ugyanazokat a játszmákat csinálja, mint korábban, csak éppen ezeknek már nincs ugyanolyan hatásuk. A média ugyanis nem úgy reagál Mourinho kijelentéseire, mint régebben – nem háborodik fel –, hanem a mögöttük megbújó stratégiát elemzi.

Wilson szerint kevés menedzser képes bő egy évtizeden keresztül a legmagasabb szinten sikeresen dolgozni – akiknek ez összejön, azoknak is vannak kevésbé jó éveik. Valószínűleg Mourinho is visszatalál még a csúcsra – még mindig csak ötvenhárom éves –, „de jelen pillatanban úgy tűnik, hogy az impulzusok a portugál ellen dolgoznak, és ez egy olyan edző számára elég nagy baj, akinek nagyon fontos a tettei percepciója”.

A szakíró úgy véli, hogy Mourinho csapata kevésbé konzervatív, mint Louis van Gaalé volt, ám a portugál vezetőedzőnek még át kell nevelnie játékosait a saját munkamódszereire. Ám lehet, hogy az egykor nagyon újszerű módszerei és taktikai elemei fölött már eljárt az idő. Jonathan Wilson így zárta cikkét:

„Klopp a modernitás, és ez jót tesz az imázsának. Mourinhot a megszokástól elhomályosítva az a veszély fenyegeti, hogy a múlttá válik.”

Premier League, 8. forduló, zárómérkőzés: Liverpool–Manchester United. 21 óra, Spíler TV

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.