„Lelép a Vezér, mielőtt felfalná a falka” – ezzel a címmel írtam tavaly január elején hosszabb cikket azt követően, hogy Steven Gerrard bejelentette: elhagyja hőn szeretett csapatát, a Liverpoolt. 16 éven át szolgálta a klubot, ám az utolsó szezonjában már nem volt kihagyhatatlan a kezdőből, így továbbállt a Los Angeles Galaxyhez. Most pedig visszavonult, nem játszik többé élfocit.
Ugyan sosem nyert Aranylabdát vagy világbajnokságot, Gerrardra igazából nincsenek szavak, lényegében tökéletes középpályás volt. Milyen rossz leírni, hogy volt: ő az a focista, aki miatt e sorok írója kiskamaszként – amikor a magyar srácok már nem a Fradinak vagy más magyar csapatoknak, hanem külföldi egyesületeknek, azok közül is a legjobbaknak drukkoltak – a Liverpoolt választotta kedvenc csapatául. Lenyűgözött, hogy képes akár a saját tizenhatosáig visszamenni a labdáért, majd bejátszani az egész pályát. Felhúztam kínai – az Adidas négy csíkja helyett ötcsíkos – Gerrard-mezem, majd azt képzeltem, úgy játszom, mint a kedvencem. Pont, ahogy Gerrard tette azt Liverpool külvárosában Barnesszal és a többiekkel. Felnőttként aztán tűpontos, akár hetven-nyolcvan méteres indításokkal operált, de ha kellett – márpedig gyakran kellett – képes volt bombagólokkal megmenteni csapatát.
Így tett a 2004/2005-ös UEFA Bajnokok Ligája-szezon csoportkörében is, az Olimpiakosz ellen (ld. cikkünk végén). Nemcsak gyönyörű, zsinóron húzott tipikus gerrardos gól volt ez, hanem fontos is, hiszen így jutott tovább a csoportból a csapat. Végül a Liverpool a döntőben 0-3-ról állt fel – szintén hősünk hathatós segítségével –, majd a büntetőpárbajban meg is nyerte a sorozatot. Hasonlóan gyönyörű és fontos találat volt a 2006-os FA-kupa döntőjében, a West Ham United elleni kapáslövése – amelyet Gerrard a legszebb góljának tart.
Ő az egyetlen játékos a világon, aki betalált a Ligakupa, az FA-kupa, a Bajnokok Ligája és az UEFA Kupa döntőjében is. A BL-győzelem mellett három Ligakupa, két FA-kupa és egy UEFA Kupa aranyérme is van. A válogatottban 114 alkalommal lépett pályára (21 gólt szerezve, többet mint Scholes vagy Beckham), az utolsó években már kapitányként, de csak csalódások érték a nemzeti csapatban. A bajnokságban 120 gólja volt, csak 15 játékos szerzett nála többet. Nem rossz, egy középpályástól Ez a Middlesbrough ellen szerzett találata a kedvenc PL-lökete:
Nemcsak játéka miatt lehetett szeretni Gerrardot, hanem azért is, mert ember tudott maradni. Saját bevallása szerint ez nem volt egyszerű, pályafutása elején közel állt ahhoz, hogy elszálljon, de sokat köszönhetett családjának – ők győzték meg arról is a BL-döntőt követően, hogy ne hagyja ott a Liverpoolt a Chelsea és José Mourinho delejes csábítása ellenére sem. (A portugállal egyébként remek lett a kapcsolata, hívta az Interbe és a Real Madridba is – ekkor Gerrard már harmincon túl volt –, de Stevie kitartott.) A csapattal való viszonya a Chelsea-vel való kacérkodást leszámítva – amikor Gerrard-mezt is égettek Liverpoolban – végig remek volt, két okból: egyrészt ő maga is az egyik külvárosból származott, másrészt összekötötte a klub drukkereivel, hogy unokatestvére odaveszett Hillsborough-ban (erről bővebben itt írtunk).
Liverpooli ikonná válásában nagy szerepet játszott Gérard Houllier is: a francia edző azért adta neki a csapatkapitányi karszalagot, hogy lehiggadjon – az ötlet be is vált. Tizenegy évig volt a Liverpool Fantasztikus Kapitánya, ám sajnos ez volt az az időszak a csapat életében, amikor végérvényesen leszakadt a Ferguson-féle Unitedtől, valamint az olajmilliókkal telepumpált Chelsea–Manchester City duótól. Gerrard bosszankodott is emiatt, de amikor a Fenway Sports Group átvette a csapat felett az irányítást, reménykedett, hogy csökken a lemaradásuk. Az idei forma alapján úgy tűnik, igaza lett.
Gerrard nemcsak azért példakép, mert kitartott a klub mellet és liverpooli vörös vér csörgedezett az ereiben, hanem azért is, mert a csapatért bármire képes volt. Legutóbbi önéletrajzi könyvében elmesélte, milyen komoly sérülései voltak: egy alkalommal például annyira felsértették a herezacskóját stoplis cipővel, hogy dőlt belőle a vér. Ám a meccs hátralévő részét végignyomta, az öltözőben varrták össze társai röhögése közepette. Ugyancsak a kötetben mesélte azt is, hogy a később bajnoki ezüstéremmel véget ért szezon előtt érezte, már nem olyan effektív a játéka, mint korábban. Arra kérte Brendan Rodgerst, a csapat északír menedzserét, nézzenek ennek utána és kiderült: igaza volt. Gerrard és Rodgers összedugta a fejét, hogy kitalálják, milyen szerepkörben lehet leginkább a csapat javára, így vált belőle mélységi irányító, Andrea Pirlo után szabadon. Végül remekelt a szerepkörben, de pont új pozíciója miatt került szembe Demba Bával azon az emlékezetes, Chelsea elleni bajnokin, amikor elcsúszott és búcsút inthetett a bajnoki álmoknak. Aztán lejátszotta utolsó meccsét is a Vörösöknél, e sorok írója pedig pityeregve ült a tévé előtt.
Stevie G mindig reálisan látta, hol tart, ez az, ami miatt remek edző válhat belőle a jövőben. Már aktív pályafutása végén erre készült: a Liverpoolnál UEFA B-licencet szerzett, egy-két alkalommal az ifjúsági csapattal is együtt dolgozott, akkor szúrta ki Trent Alexander-Arnoldot is, aki azóta már a nagycsapatban is bemutatkozhatott. Észszerű látásmódja miatt nem meglepő, hogy visszautasította az MK Dons ajánlatát: állítása szerint túl hamar jött a felkérés, egyelőre szeretne tapasztalatot szerezni edzőként. Jó eséllyel a Liverpool korosztályos csapatainak egyikénél folytatja futballkarrierjét – mint edző. Ezzel kapcsolatban Jürgen Klopp, a Liverpool vezetőedzője azt mondta: találkozott Gerrarddal, aki nem akarja, hogy élő legendaként kezeljék. „Egy napon lesz valami nagy bejelenteni valónk – ebben biztos vagyok” – jelentette ki. Szerinte, aki szeretne Gerrardnak segíteni, annak érdemes kicsit lenyugodni és nem annyira izgulni azon, mi lesz Stevie következő lépése. Hozzátette: „Az ajtó mindig nyitva áll előtte”.
Tény, a következő lépés meghatározó lesz Gerrard későbbi karrierje szempontjából. Remélhetőleg több szerepben is viszontláthatjuk: jó lenne, ha edzői karrierje beindulna a Liverpool valamelyik korosztályos csapatánál, emellett egykori társa, Jamie Carragher nyomdokaiba lépve televíziós szakértőként is innánk szavait. Emellett jó eséllyel a klub nagyköveteként is fel-felbukkanhat majd távol-keleti országokban, már ha ideje engedi. Bárhogyan is döntsön, támogatjuk, hisz tudjuk, reálisan látja önmagát és határait. Mást nem tehetünk, csak örülhetünk, hogy unokáinknak is mesélhetünk majd azokról az időkről, amikor játszott Steven Gerrard, aki világszerte milliókat szegezett a tévék elé és tett Liverpool-drukkerré.
„Ohh, ya beauty! What a hit, son! What a hit!” – ordíthatjuk majd őszes halántékkal, elmorzsolva egy könnycseppet. Bárhogy legyen is, sosem jársz egyedül, Fantasztikus Kapitány! Sok sikert a továbbiakra!
„Megtiszteltetés volt veled játszani.” (Fernando Torres, egykori liverpooli csatár)
„Köszönöm, Steven, hogy karrierem nehéz időiben is mellettem álltál, hogy mindenen keresztül támogattál és tanácsokkal láttál el. Kapcsolatunk túlmutat a futballpályán. Örökké velem voltál, olyankor is, amikor mások nem. Sok üzenetváltás, sokszor segítettél, hogy átgondoljam a dolgokat és mindig tanítottál. Mint egy idősebb testvér az öccsét. Nagy dolgokon mentünk keresztül együtt és nagy harcokat vívtunk a klubunkért. Ez örökké nyomot hagyott az emlékezetemben. Barátom, YNWA.” (Luis Suárez egykori liverpooli csatár)
„Úgy vélem, Gerrard Anglia valaha volt legjobb játékosa. Boldog éveket kívánok neki.” (Lionel Messi, a Barcelona sztárja)
„Örökké legenda.” (Xabi Alonso, egykori liverpooli középpályás)
„Gratulálok Gerrardnak a csodálatos karrierjéhez, egy igazi legenda, aki tudja, mit jelent kapitánynak lenni!!! Nagy ölelés.” (Cafú, a Milan egykori védője)
„Köszönet mindenért! Sok szerencsét, bárhogy is döntesz a továbbiakról! #legenda #ynwa.” (Jordan Henderson, a Liverpool jelenlegi csapatkapitánya)
„Riválisok voltunk és felejthetetlen döntőket játszottunk. Gratulálok hihetetlen pályafutásodhoz, Steven Gerrard.” (Kaká, a Milan egykori játékosa)
„Egy futball-legenda ma bejelentette, hogy visszavonul! Nagy vezető a pályán és azon kívül is, az óriási Steven Gerrard!” (Iker Casillas, a Real Madrid egykori kapusa)
„Steven, briliáns játékos. Világklasszis. Gratulálok ahhoz, amit a futballért tettél! #Gerrard.” (Javier Zanetti, az Internazionale egykori legendás védője)
„Mindig mondtam, hogy szerettem volna Steven Gerrard mellett játszani. Micsoda legenda és mekkora pályafutás. #Tisztelet #Vezér.” (Thierry Henry, az Arsenal egykori csatára)
„Együtt kezdtünk a Liverpoolban 11 évesen. Már akkor briliáns volt. Aztán világklasszis lett. A Liverpool legnagyobb játékosa. Gratula, Stevie G.” (Michael Owen, egykori liverpooli csatár)
„Gratulálok lenyűgöző karrieredhez, Steven Gerrard. Egy játékos, akit a pályán és azon kívül is csak tisztelni tudok. Az egyik legjobb, aki ellen játszhattam.” (Tim Cahill, a városi rivális Everton egykori támadója)
###HIRDETES2###
