A kilencvenhatok igazsága

A rendőrség szintén beszállt a thatcheri ultraellenes propagandaháborúba: tanúvallomásokat hamisított.

Thatcher ugyan részvétnyilvánító levelet küldött az érintett családoknak, de sosem kért bocsánatot a stigmatizált szurkolóktól. 2013-ban, a halála után viszont lehetőség nyílt arra, hogy fény derüljön az igazságra a Hillsborough-tragédia ügyében. Az igazság pedig az, hogy nem a drukkerek felelősek 96 társuk haláláért, hanem a rendezők és a rendőrök; a szurkolók gondatlanságból elkövetett emberölés áldozatai lettek. A huliganizmustól való félelem nyomán hozott biztonsági intézkedések egyikeként ugyanis acélhálót húztak a játéktér köré a nyolcvanas években. Két szektor már a kezdés előtt megtelt, ám a lassú beengedés miatt tumultus alakult ki a kapuknál. Egyre többen próbáltak benyomakodni a stadionba, a bejutás megkönnyítése érdekében pedig a rendőrök kinyitottak egy olyan bejáratot, amely a már megtelt két szektor felé vezetett. Az újonnan érkező mintegy kétezer ember nekinyomta az acélhálónak a már bent lévőket – ez vezetett a tragédiához. A rendőrök az ítéletet követően bocsánatot kértek, Dél-Yorkshire rendőrfőnökét pedig felfüggesztették.

96 ember halt meg, közülük 81-en harminc évnél fiatalabbak voltak. Az utolsó áldozat négyévi kómát követően hunyt el 1993 márciusában. Az áldozatok családjának 27 évet kellett várnia arra, hogy szeretteik halálának körülményeit tisztázzák. Nem csoda, hogy az ítéletet követően az áldozatok rokonai összekapaszkodva énekelték a klubhimnuszt, a You’ll Never Walk Alone-t. Sosem jársz egyedül – mondja a dal, és ez a világ futballdrukkereire is igaz. A végsőkig kitartó hozzátartozók, akik mögött minden futballszerető felsorakozott, több mint két és fél évtizedig küzdöttek, míg végül siker koronázta erőfeszítéseiket: igazságot szolgáltattak a kilencvenhatoknak.