Kenyeret és cirkuszt

Félő, hogy az ingyenpénz kiöli az emberekből a kezdeményezőkészséget.

A társadalom jelenlegi fejlettségi szintjén persze nem kell attól tartani, hogy olyan mennyiségű jövedelem termelődik a gazdaságban, hogy abból valóban hatalmas tömegeket lehetne eltartani. Az azonban bizonyos, hogy nem véletlenül került előtérbe az alapjövedelem kérdése. Annál is inkább foglalkozni kell a problémával, mert a gazdasági előrejelzések arra számítanak, hogy a robotok elterjedése rohamos lesz, így belátható időintervallumon belül megoldást kell találni a fölöslegessé váló munkaerő lefoglalására.

A mostanra bekövetkezett, illetve a jövőben várható technológiai változások eredményeként egyre nagyobbak lesznek a globális jövedelmi különbségek. A huszadik század második felére jellemző bérnövekedés lelassult, ami különösen az alsó és a középosztály tagjait érinti érzékenyen. Vagyis vége van a folyamatosan emelkedő életszínvonalnak. Ezért érzik egyre többen azt, hogy jövedelmük nemhogy emelkedő életszínvonalat biztosít számukra, de egyenesen romlott az életszínvonaluk a szüleikéhez képest. Ezt a vélekedést erősíti az Oxfam felmérése, amely szerint a világ leggazdagabb 62 emberének vagyona 44 százalékkal nőtt 2010 óta, miközben a legszegényebb 3,5 milliárd embertársunk vagyona szinte ugyanennyivel, 41 százalékkal csökkent.

Az ilyen mértékű vagyoni különbségek kialakulása nemcsak az emberek önértékelését és közérzetét rontja, hanem a gazdasági növekedést is visszaveti. Ezért beszélnek elismert közgazdasági körökben is arról, hogy a megoldás része kell hogy legyen az alapjövedelem. Az alanyi jogon járó automatikus jövedelem valamelyest mérsékelheti a leginkább kiszolgáltatottak lemaradását, s talán önérzetüknek is hasznára válhat. Kérdéses persze, hogy mekkora lehet az az alapjövedelemként adható összeg, amely elfogadható a társadalom részéről, de azért valamelyest kielégíti a rászorulók igényét is. Azért nehéz belőni az összeget, mert ha az túl magas, akkor senki sem akar majd dolgozni, ha viszont túl kicsi lesz az összeg, az nem jelent változást a jelenlegi szociális rendszerhez képest. A feladat tehát adott, de hosszabb időbe telik, mire kiderül, egyáltalán szükség van-e az alapjövedelemre, s ha igen, mekkorára.