– A helyes eljárásról gondolkodunk, de egyértelmű, hogy a jogi változásokon is gondolkodnunk kell – mondta Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési biztosa a Politicónak, miután szerdán vezető európai parlamenti képviselőkkel találkozott. A bizottságnak és a parlamentnek november 12-ig kell kompromisszumot találnia, ugyanis ekkor a törvényhozók várhatóan elfogadnak egy állásfoglalást, amelyben hivatalosan elutasítják a hétéves költségvetés egy részét, hacsak a követeléseik nem teljesülnek.

A vita középpontjában a bizottság regionális és mezőgazdasági kifizetésekre vonatkozó tervei állnak. Ezek az elképzelések az európai parlamenti képviselők szerint kizárják a parlamentet és a regionális vezetőket a költségvetés elosztásával kapcsolatos döntéshozatalból. Az egyik legfontosabb követelés az, hogy a bizottság különítsen el külön forrásokat a vidékfejlesztésre és minden régióra – ami nem szerepel a jelenlegi költségvetési javaslatban.
Mint ismert, a magyar álláspont a bizottság által a mezőgazdaságra vonatkozó költségvetési és közös agrárpolitika (KAP) szerkezetére vonatkozó tervekkel kapcsolatban elutasító, és ezzel nincs egyedül a tagállamok között. Ahogyan azt Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára egy csütörtöki gödöllői konferencián elmondta: az uniós mezőgazdasági miniszterek egy hónappal ezelőtti tanácsülésén a 27 tagállamból 16 nyilatkozta azt, hogy elfogadhatatlan az, hogy ne legyen KAP, illetve az maradjon kétpilléres, további négy-öt tagállam pedig ennél finomabban fejezte ki ellenérzéseit a bizottság terveivel kapcsolatban.
Vagyis nem csak Magyarország kifogásolja, hogy Brüsszel az összes uniós alapot egy egységes kalapba tenné, ezzel megszüntetve a kétpilléres KAP-ot.
A különböző alapok tagállamokon belüli egymással versenyeztetése a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy nemcsak az uniós források – a Magyarországra vonatkozó javaslat szerint több mint húszszázalékkos – csökkentése miatt juthatna kevesebb támogatás az agráriumra, hanem ha az adott országban mások a prioritások, akkor amiatt is. Ez pedig a bizottságról a tagállamokra tolná a forráscsökkenés miatti politikai felelősséget.



















