Meghátrálhat az Európai Bizottság – jól járhatnak a gazdák

Miután az Európai Parlament jelenlegi formájában valószínűleg elutasítaná az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetési javaslatát, a brüsszeli testület az előterjesztés módosítását fontolgatja. A hétéves költségvetésben a fő kifogások a regionális és mezőgazdasági kifizetésekre vonatkozó terveknél merültek fel.

2025. 11. 07. 11:02
Fotó: BERNARD JAUBERT Forrás: ONLY FRANCE
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A helyes eljárásról gondolkodunk, de egyértelmű, hogy a jogi változásokon is gondolkodnunk kell – mondta Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési biztosa a Politicónak, miután szerdán vezető európai parlamenti képviselőkkel találkozott. A bizottságnak és a parlamentnek november 12-ig kell kompromisszumot találnia, ugyanis ekkor a törvényhozók várhatóan elfogadnak egy állásfoglalást, amelyben hivatalosan elutasítják a hétéves költségvetés egy részét, hacsak a követeléseik nem teljesülnek.

Dry corn agricultural fields can be seen in Laarne - Belgium on 24 May 2020. Belgium did not saw rain in the last 2 months and the ground water level  is extremely low on this time of the year, farmers are not allowed to water agricultural fields in some regions of Belgium.People are asked to use drinking water sparingly.(Photo by Jonathan Raa/NurPhoto) (Photo by Jonathan Raa / NurPhoto via AFP), hétéves költségvetés
A hétéves költségvetés elfogadásához a mezőgazdasági kifizetésekkel kapcsolatban kell kompromisszumra jutni. Fotó: NurPhoto

A vita középpontjában a bizottság regionális és mezőgazdasági kifizetésekre vonatkozó tervei állnak. Ezek az elképzelések az európai parlamenti képviselők szerint kizárják a parlamentet és a regionális vezetőket a költségvetés elosztásával kapcsolatos döntéshozatalból. Az egyik legfontosabb követelés az, hogy a bizottság különítsen el külön forrásokat a vidékfejlesztésre és minden régióra – ami nem szerepel a jelenlegi költségvetési javaslatban.

Mint ismert, a magyar álláspont a bizottság által a mezőgazdaságra vonatkozó költségvetési és közös agrárpolitika (KAP) szerkezetére vonatkozó tervekkel kapcsolatban elutasító, és ezzel nincs egyedül a tagállamok között. Ahogyan azt Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára egy csütörtöki gödöllői konferencián elmondta: az uniós mezőgazdasági miniszterek egy hónappal ezelőtti tanácsülésén a 27 tagállamból 16 nyilatkozta azt, hogy elfogadhatatlan az, hogy ne legyen KAP, illetve az maradjon kétpilléres, további négy-öt tagállam pedig ennél finomabban fejezte ki ellenérzéseit a bizottság terveivel kapcsolatban.

Vagyis nem csak Magyarország kifogásolja, hogy Brüsszel az összes uniós alapot egy egységes kalapba tenné, ezzel megszüntetve a kétpilléres KAP-ot. 

A különböző alapok tagállamokon belüli egymással versenyeztetése a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy nemcsak az uniós források – a Magyarországra vonatkozó javaslat szerint több mint húszszázalékkos – csökkentése miatt juthatna kevesebb támogatás az agráriumra, hanem ha az adott országban mások a prioritások, akkor amiatt is. Ez pedig a bizottságról a tagállamokra tolná a forráscsökkenés miatti politikai felelősséget.

Ahogy az korábban már napvilágra került, az Európai Parlament négy centrista frakciója is ellenzi a bizottság tervét, amely a központi kormányok hatalmát a régiók rovására bővítené, amelyek pedig hagyományosan kulcsszerepet játszottak az uniós források kezelésében. 

A Politico cikke szerint Serafin elismerte, hogy források elosztása vita tárgyát képezi, ezért azt mondta, hogy más, ezért a kérdésért felelős biztosokkal együttműködve kezelni próbálják a parlament aggályait. Ahogy fogalmazott: – A bizottságnak soha nem állt szándékában kizárni a régiókat a képből, és nem véletlen, hogy nem nemzeti tervekről, hanem nemzeti és regionális partnerségi tervekről beszélünk. A lehetséges konkrét engedményekről azonban nem nyilatkozott.

Serafin azt is bejelentette, hogy Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke találkozót hív össze Roberta Metsola, a parlament elnöke és az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Dánia tisztviselői között, hogy az országok és a parlament egymás között megállapodásra juthassanak. Ez lehetőség arra, hogy – ha bizonyos elemekben megállapodnak – a vártnál sokkal gyorsabb előrelépést érjenek el a tárgyalásokon – jelentette ki.

Serafinnak eközben össze kell hangolnia a parlament követeléseit azon tagállamok nyomásával, amelyek támogatják a reformokat – vetette fel a lap, amelynek egy anonimitást kérő nemzeti diplomata azt mondta, hogy a kormányok egyre gyakrabban panaszkodnak amiatt, hogy az európai parlamenti képviselők mindent blokkolnak, így az egyes országok világos befektetési terv nélkül maradnak.


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.