A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó, közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelentő nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esetét egy 2004-es kormányrendelet szabályozza. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. Az ebbe való bekerülésről – a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül – a Nemzetbiztonsági Hivatal dönt. A Transparency International (TI) szerint azonban azoknak a társaságoknak a listájában, amelyek egyáltalán részt vehetnek nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzésekben, semmi olyan adat nincs, amelyet titokban kellene tartani, ez közérdekű adatnak számít, hiszen közpénzt használnak fel a cégek megbízásaihoz. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet ezért a Főváros Bírósághoz fordult, hogy soron kívüli eljárásban kötelezze a polgári elhárítást a jegyzék tartalmának közlésére. Az első tárgyalást tegnap tartották, de az NBH jogi képviselője nem jelent meg a Fővárosi Bíróságon, sőt a titkosszolgálat egyetlen munkatársa sem tette tiszteletét az ülésteremben az alperes képviseletében. A bíróság erre úgy reagált, hogy június közepére napolta el a tárgyalást.
Földes Ádám, a TI jogi tanácsadója a tárgyalást követően lapunkkal közölte: furcsának tartja az eljárást, hiszen a közérdekű adatok visszatartása tárgyában kiírt soron kívüli polgári peres eljárásoknál az alperesnek kell bizonyítania, hogy jogszerűen utasította el a közérdekű adatigénylést, tehát a bíró akár ítéletet is hozhatott volna. Az indoklás szerint bonyodalmak adódtak az alperesnél az ügyiratok kézbesítésével, és sokáig bizonytalan volt az is, valójában ki képviseli az NBH-t az ügyben.
A jogi tanácsadó szerint a tisztességes versenyt zárja ki a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzésekben résztvevő cégek listájának eltitkolása, hiszen az ilyen társaságokkal lefolytatott eljárások esetében csak ritkán – a parlamenti szakbizottság nyilvános üléseinek jegyzőkönyveiből – lehet megtudni valamit az ajánlatkérőkről, míg az ajánlattevőkről pedig szinte semmilyen adat sem ismeretes. – Nem értjük, milyen nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy a jegyzéket titokban tartsák, miközben például a NATO-beszállítók listája is nyilvános – indokolta a keresetüket Földes Ádám, aki úgy véli, hogy még a nemzetbiztonsági törvény erre vonatkozó passzusa is alkotmányellenesnek tűnik. Ez alapján ugyanis a mindenkori NBH-főigazgató – aki jelenleg Balajti László –nemzetbiztonsági érdekből, indoklás és határidő nélkül tagadhatja meg az adatszolgáltatást.
A Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) illetékese lapunkkal közölte, május 21-én nyújtotta be az NBH jogi képviselője a tárgyalás elhalasztására vonatkozó kérelmét, és azt feltételezte, hogy azt elfogadták. A halasztási kérelem oka az idézés késedelmes kézbesítése és az, hogy a dokumentum faxon érkezett a bíróságtól, de az részben olvashatatlan volt – tette hozzá az NBI munkatársa. Kijelentette, az NBH álláspontja az ügyben változatlan, és ezt a szervezet jogi képviselője a következő tárgyalási napon ismertetni fogja.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
